Julie And Julia
|
00:00:46 |
Ismételd utánam, jó? |
00:01:07 |
Ó, Paul, hagyj békén. |
00:01:10 |
Julie és Julia |
00:01:16 |
Két igaz történet alapján... |
00:01:21 |
fordította: bobojsza |
00:01:26 |
- Bon appétit. - Bon appétit. |
00:01:39 |
Vaj. |
00:01:48 |
Ó, Istenem. |
00:01:51 |
Meg kell kóstolnod ezt. |
00:01:56 |
Tessék. |
00:02:07 |
Úgy értem... Ez... |
00:02:08 |
- Tudom. - De én... |
00:02:09 |
Tudom. Tudom. Tudom. |
00:02:17 |
Nézd azt! Ó, Paul, olyan gyönyörû! |
00:02:28 |
Lassíts. |
00:02:31 |
Sajnálom. |
00:02:41 |
Ez az. Nézd, jobbra... Csak állj meg. |
00:02:47 |
Nem hiszem el, hogy megértük, hogy itt éljünk. |
00:02:52 |
Paul! |
00:03:19 |
Ez valami tévedés? Nem kéne Brooklynban laknunk? |
00:03:21 |
Imádni fogjuk Queenst. Queens csodálatos. |
00:04:11 |
A költöztetõ teherautó van itt. |
00:04:24 |
Jól vagy? |
00:04:25 |
- Minden leesik. - Ugyan. |
00:04:28 |
Mit csinálunk mi itt? |
00:04:31 |
Ismételd utánam. |
00:04:32 |
- 83 négyzetméter. - 83 négyzetméter. |
00:04:39 |
Ráadásul ez közel van az irodádhoz. |
00:04:41 |
Ráadásul közel van az irodámhoz, de nem kell elköltözünk. |
00:04:44 |
Csalhatnánk a bérlettel, visszacsomagolhatnánk |
00:04:47 |
mindent, és élhetnénk a Jeepben. |
00:04:51 |
Igazad van. Igazad van. |
00:04:56 |
- Eric, mi ez az zaj? - Milyen zaj? |
00:05:01 |
Ez így fog menni minden este? |
00:05:06 |
Talán. |
00:05:13 |
Jule? |
00:05:17 |
Ez olyan, mint Versailles. |
00:05:22 |
Annyira boldog vagyok, hogy tetszik, drágám. |
00:06:43 |
Jó reggelt, Alsó-Manhattan Fejlesztési Társaság, |
00:06:45 |
LMDC. |
00:06:47 |
Alsó-Manhattan Fejlesztési Társaság, Julie Powell. |
00:06:51 |
- A fiam a második toronyban halt meg. - Sajnálom. |
00:07:00 |
Rettentõen sajnálom. |
00:07:03 |
Maga az a személy, akivel beszélnem kell, ha nem teszik az emlékmû, |
00:07:05 |
- ami a ma reggeli Timesban volt? - Beszélhet velem. |
00:07:08 |
- Van valami befolyása? - Nincs. |
00:07:10 |
Valaki befolyásossal szeretnék beszélni. Nem tetszik a terv. |
00:07:14 |
Nekem sem tetszik a terv. |
00:07:17 |
Maguk mind csak szívtelen, bürokratikus, ostoba alakok. |
00:07:20 |
Nem vagyok szívtelen, bürokratikus, ostoba alak. |
00:07:22 |
Csak egy személy vagyok a fülkében, aki megtesz mindent, amit lehet, hölgyem. |
00:07:25 |
Ez a hatodik telefonhívásom, és amit eddig bárki is mondott, |
00:07:28 |
hogy ki kell töltenem egy nyomtatványt, |
00:07:29 |
hogy sorba álljak a biztosítási kifizetésért. |
00:07:31 |
És ezt kell tennie. De, ha nem akar |
00:07:33 |
nyomtatványt kitölteni, kitöltöm ön helyett, |
00:07:35 |
de akkor is be kell jönnie, hogy aláírja. |
00:07:37 |
- A fülkéjébe? - Igen. |
00:07:41 |
Nagyon megérint, amin keresztül megy, Mr. Diamond, de... |
00:07:44 |
Magának fogalma sincs, min megyek át Ms. Powell. Fogalma sincs. |
00:07:47 |
- Kérem, ne kiabáljon velem. - Az egész dolog teljesen szakszerûtlen. |
00:07:50 |
- Kérem, ne kiabáljon velem. - Ez nevetséges. |
00:07:52 |
- A 3 éves gyerekem is többet képes segíteni. - A barátja vagyok. |
00:07:55 |
És most az orvos azt mondja, hogy üveggyapot van a tüdejében. |
00:07:59 |
Köhög. Nem tudja abbahagyni a köhögést. Nem tudom, mit tegyek. |
00:08:04 |
A felesége azt mondja, hogy annyi szarság |
00:08:05 |
van a tüdejében, hogy nem tud lélegezni, |
00:08:07 |
és a biztosítójuk visszautasítja, hogy |
00:08:08 |
fizesse a gyógyszert, ami talán használna. |
00:08:10 |
- Mondd neki, hívja az Egészségügyi Minisztériumot. - Az egy üzenetrögzítõ. |
00:08:13 |
Andrea Gomez a polgármesteri hivatalban. |
00:08:17 |
Köszönöm. Köszönöm. |
00:08:33 |
Csokoládékrémes pite. |
00:08:38 |
- Tudod, mit szeretek a fõzésben? - Mit? |
00:08:41 |
Szeretem, hogy egy nap után, amikor semmi sem biztos, |
00:08:44 |
és ha azt mondom semmi, komolyan gondolom, hazajössz, és biztosan tudod, |
00:08:50 |
hogy ha tojássárgáját adsz a csokoládéhoz a cukorhoz és a tejhez, |
00:08:54 |
az sûrû lesz. Ez akkora vigasz. |
00:08:58 |
Pocsék napod volt? |
00:09:02 |
Mikor lesz kész ez a pite? |
00:09:04 |
Hamar, de elõbb tejszínhabot kell csinálnom és hagyni összeállni. |
00:09:07 |
Itt leszek. Ez mestermunka. |
00:09:12 |
Rituális Cobb saláta ebéd holnap. |
00:09:15 |
Rettegek, rettegek, rettegek. |
00:09:20 |
A metró. |
00:09:21 |
- Szia. - Szia. |
00:09:22 |
Hogy vagy? |
00:09:26 |
Mit hozhatok önöknek hölgyeim? |
00:09:28 |
Én egy Cobb salátát kérek, kéksajt nélkül. |
00:09:30 |
- Cobb saláta, répa nélkül. - Cobb saláta, bacon nélkül. |
00:09:33 |
- Cobb saláta, tojás nélkül. - Jó, mondd meg nekik... |
00:09:35 |
figyelmesen hallgatsz, Tracy? Mondd nekik, hogy 185-ig fogadunk ajánlatot. |
00:09:40 |
- Most figyeld. - Ismételd utánam, Tracy. |
00:09:41 |
- 1-8-5. - Mi folyik itt? |
00:09:44 |
És hívj fel abban a pillanatban, amikor jelentkeznek. |
00:09:48 |
Az asszisztensem. Majdnem nem éri meg, hogy fizessem. |
00:09:50 |
Tudom. Tegnap azt mondtam Allisonnak, |
00:09:52 |
"Menj el a gyógyszertárba, hozz nekem egy fekete harisnyanadrágot. " |
00:09:54 |
Visszajött és azt mondta, Nincs nekik. |
00:09:56 |
Megkérdeztem: "Próbáltad másik |
00:09:58 |
gyógyszertárban?" Úgy értem, most komolyan. |
00:10:01 |
Vagy a Bloomingdale. Mi azzal a gond, ha a Bloomingdale-ben is megnézi? |
00:10:04 |
Igen, nem értem. Bárcsak lehetnék a saját asszisztensem. |
00:10:06 |
Lehetsz. |
00:10:09 |
Rúgd ki az asszisztensed, és ne keress a helyére senkit. |
00:10:12 |
Nem, nem erre gondoltam, Julie. |
00:10:15 |
Elnézést. Ó... |
00:10:17 |
- Ó. ez aranyos. - Köszi. Köszönöm. |
00:10:20 |
Jó, mondj neki 190-et, 1-9-0. Remek. |
00:10:26 |
"1-9-0." Mi? Miben töröd a fejed? |
00:10:28 |
190 millió dollár. Összevonunk parcellákat Midtownban. |
00:10:32 |
Hûha. Ó, ez annyira nagyszerû, Cassie. |
00:10:35 |
Milyen parcellákat? |
00:10:38 |
Épületekét. |
00:10:39 |
Le fogjuk rombolni az összeset, és toronyházat építünk a helyükre. |
00:10:42 |
- A parcelláidra. - Köszönöm. |
00:10:47 |
És elég is rólad, most én jövök. |
00:10:50 |
Tegnaptól rangidõs helyettes elnöki |
00:10:52 |
megbízatásom van a társasági sajtóosztályon. |
00:10:55 |
- Ne. - Ami azt jelenti, hogy fizetésemelést kapok, |
00:10:56 |
és felvehetek fél millió dollár kölcsönt 2% kamatra, ha akarok. |
00:11:00 |
- Szenzációs. - Ha akarsz? |
00:11:03 |
- Szóval, a te munkád milyen, Julie? - Ó, az... |
00:11:06 |
- Csak elképzelni tudom. Szívszaggató. - Annyira szomorú. |
00:11:08 |
- Fájdalmas. - Nem rossz értelemben. |
00:11:10 |
- Bocsánat. Istenem, elfelejtettem. - Elnézést. |
00:11:14 |
- Halló? - Halló? |
00:11:15 |
- Szia. - Szia. |
00:11:16 |
Figyelj, Jules? Interjút kell veled csinálom a cikk miatt, amit írok. |
00:11:20 |
Persze, Annabelle, remek. Megtiszteltetés lenne. |
00:11:24 |
Julie-t hívni az interjú miatt. |
00:11:26 |
A vegytisztítás után érdeklõdni. A csütörtöki vacsora elõtt megtudni. |
00:11:30 |
Szombaton parti. |
00:11:33 |
Ne. |
00:11:34 |
Nem tudlak számítógépes oktatásban részesíteni, míg a barátnõimmel vagyok. |
00:11:37 |
Mirõl szól? A cikk? |
00:11:40 |
A mi generációnkról, akik 30 évesek leszünk. |
00:11:45 |
Az emberek 30 évesek lesznek. Ó, az élet, annyira elfoglalt vagyok. |
00:11:50 |
Nem tudom, mikorra tudlak benyomni téged. |
00:11:54 |
Emlékeztethetlek rá, hogy nem én akarok találkozni veled, hanem te velem? |
00:11:58 |
Ja. Egy munkareggeli? |
00:12:02 |
Portré az elveszett generációról, írta Annabelle Smith |
00:12:04 |
Hittem neki. Mekkora idióta vagyok? |
00:12:06 |
Azt mondta: "A generációnkról, akik 30 évesek leszünk. " |
00:12:10 |
Mire számítottál? Annabelle mindig hazug volt. |
00:12:13 |
"Julie Powell, aki egykor az Amherst irodalmi magazin szerkesztõje volt, |
00:12:16 |
"akit mindenki 'Az igazi'- ként ismerhetünk, |
00:12:19 |
"nyolc évig próbálkozott, mielõtt feladta a regénye írását, |
00:12:22 |
"és most középszerû hivatalnokként egy fülkében dolgozik, |
00:12:25 |
"megkísérelve, hogy foglalkozzon 9/11 utóhatásaival. " |
00:12:29 |
Ó, Istenem! Megtanultad? Milyen szánalmas. |
00:12:33 |
Olyan sok mindent kihagyott. |
00:12:36 |
Mindenesetre a kép jó rólad. |
00:12:38 |
- Kövérnek látszom. - Csak az arcod. |
00:12:46 |
Elfelejtettem mondani. Tudom, mit csinál Annabelle most? |
00:12:49 |
- Sarah elmondta. Egy blogot ír. - Mirõl? |
00:12:52 |
Hogy érted, hogy mirõl? Egy blogot Annabelle-rõl. |
00:12:55 |
Minden gondolatról, ami átfut az agyán. |
00:12:58 |
A hülye, sekélyes, bárgyú... |
00:13:03 |
Én tudnék blogot írni. |
00:13:06 |
Nekem vannak gondolataim. |
00:13:07 |
És te író vagy, amit Annabelle-rõl nem lehet elmondani. |
00:13:10 |
- Ha legalább ez igaz lett volna. - Írtál egy regényt. |
00:13:12 |
Fél regényt. És senki sem akarja kiadni. |
00:13:16 |
Nem vagy író, hacsak valaki nem publikálja a mûveidet. |
00:13:19 |
Látod, pont ez a remek a blogokban. Nem kell, hogy publikáljanak. |
00:13:23 |
Csak online kell lenned, megnyomod az entert, és ennyi, már nyilvános is. |
00:13:29 |
Mirõl írhatnék blogot? |
00:13:31 |
Te vagy a szerkesztõ, te mondd meg. |
00:13:33 |
Miért nem írsz arról, mennyire szereted Queenst? |
00:13:38 |
Egy rövid blogot. |
00:13:42 |
Írhatnál a munkádról. |
00:13:47 |
Ha a munkámról írnék blogot, és bárki a munkahelyen valaha elolvasná... |
00:13:50 |
- Mármint, hahó. - Ez jó. |
00:13:53 |
Ez nagyon jó. |
00:13:55 |
Ráadásul, az egész blog írás ötlet onnan jött, |
00:13:57 |
hogy eltávolodjak attól, amit egész nap csinálok. |
00:13:59 |
Ahogy a fõzés eltávolít attól, amit álló nap csinálok. |
00:14:03 |
Akkor írj blogot a fõzésrõl. |
00:14:07 |
Nem vagyok igazi szakács, mint Julia Child vagy Mario Batali. |
00:14:11 |
Julia Child sem volt mindig Julia Child. |
00:14:19 |
Ha igazán meg akarnék tanulni fõzni, |
00:14:22 |
csak végig kellene fõznöm a Julia Child szakácskönyvet. |
00:14:26 |
Arról írhatnék blogot. |
00:14:28 |
Van egy példányom. Elloptam anyámtól, amikor utoljára Texasban voltam. |
00:14:34 |
Amikor 8 éves voltam, apám fõnöke eljött vacsorára, és ez nagy dolog volt, |
00:14:39 |
és az anyám boeuf bourguignon-t fõzött. |
00:14:42 |
De nem egyszerû boeuf bourguignon volt. Julia boeuf bourguignon-ja volt. |
00:14:47 |
És olyan volt, mintha ott lenne, mintha Julia a szobában lenne, |
00:14:52 |
mellettünk, mint valami óriási nagy jótündér. |
00:14:58 |
És minden jó irányba indult. |
00:15:04 |
Megpróbálom átfordítani ezt, |
00:15:09 |
ami meglehetõsen merész dolog. |
00:15:12 |
Mindent megváltoztatott. |
00:15:14 |
Elõtte fagyasztott kaja volt, konzervnyitó és pehelycukor. |
00:15:18 |
Nem bántsd a pehelycukrot. |
00:15:21 |
Amikor valamit átfordítunk, |
00:15:23 |
egyszerûen bátran bíznunk kell a hitünkben. |
00:15:28 |
Különösen, ha ez valami ilyen löttyedt massza, mint... |
00:15:31 |
Ez nem ment túl jól. |
00:15:35 |
De, látják, amikor átfordítottam, |
00:15:36 |
- nem volt meg a szükséges bátorságom... - Olyan csodálatos. |
00:15:40 |
...amire szükségem volt. |
00:15:43 |
De mindig össze lehet rakni. |
00:15:46 |
És egyedül vagyunk a konyhában. Ki látja? |
00:15:52 |
Gyöngyök. A nõ gyöngyöt visel a konyhában. |
00:15:54 |
...egyszerûen csak gyakorolni kell, mint a zongorázást. |
00:15:58 |
Julia Child vagyok. |
00:16:01 |
Bon appétit. |
00:16:03 |
- Bon appétit. - Bon appétit. |
00:16:06 |
Bon appétit. |
00:16:08 |
Julia Child a társszerzõje A francia |
00:16:11 |
konyhamûvészet a gyakorlatban címû könyvnek. |
00:16:21 |
Bon appétit. |
00:16:26 |
"A cselédnélküli amerikai szakácsoknak. " Ez én vagyok, rendben. |
00:16:33 |
Na jó, vagy egy kis gond. Soha nem eszek tojást. |
00:16:36 |
Nekem pedig gyomorsavtúltengésem van. Megegyeztünk. |
00:16:40 |
Szóval végigfõzöm Julia Child szakácskönyvének receptjeit, |
00:16:45 |
és írok róla egy blogot. |
00:16:46 |
- De talán kellene egy határidõ. - Miért? |
00:16:50 |
Mert egyébként pont olyan lenne, mint minden más, amit csinálok. |
00:16:52 |
Nézzünk szembe vele, soha nem fejeztem be semmit. |
00:16:54 |
- Ne már. - De hát igaz. |
00:16:56 |
Tudod, miért gondolom, hogy igaz? |
00:16:59 |
- Figyelemhiányos zavarom van. - Te figyelemhiányos vagy? |
00:17:01 |
Igen. Ezért vagyok olyan szörnyû a házimunkában. |
00:17:05 |
Ó, ezért? |
00:17:07 |
Csak azt mondom, egy határidõ jó lenne. |
00:17:09 |
Tehát határidõ. "Imádom a határidõket. |
00:17:10 |
"Imádom azt a suhanó hangot, ahogy elhúznak mellettem.. " |
00:17:14 |
- Galaxis útikalauz stoposoknak. - Komolyan gondolom. |
00:17:16 |
- Rendben, tehát egy év, vagy ilyesmi. - Egy év? |
00:17:21 |
Ez majdnem 1 kiló. |
00:17:23 |
Állásom van. Sokszor nem érek haza 8 - 9 óráig és... |
00:17:29 |
Ez õrültség. Ez õrültség. |
00:17:32 |
- Õrültség? - Igen. Igen. |
00:17:36 |
- Jó, akarod ezt a Z típusú blogot? - Igen. |
00:17:39 |
Z típusú blog kész. |
00:17:42 |
Senki nincs itt |
00:17:45 |
csak mi, a cselédnélküli amerikai szakácsok. |
00:17:49 |
"Cselédnélküli amerikai szakácsok. " |
00:17:54 |
- Mit gondolsz? - Imádom. |
00:17:56 |
Kezdj bloggolni. |
00:17:59 |
"A Julie/Julia projekt. " |
00:18:03 |
A könyv, A francia konyhamûvészet a gyakorlatban. |
00:18:06 |
Az elsõ kiadás 1961-ben jelent meg. Írta Simone Beck, Louisette Bertholle, |
00:18:10 |
és természetesen, Julia Child, a nõ, aki megtanította Amerikát fõzni és enni. |
00:18:17 |
40 év telt el, és senki sem ér fel hozzá. |
00:18:20 |
A kihívás: 365 nap alatt 524 recept. |
00:18:26 |
A kihívó: Julie Powell. |
00:18:29 |
Nappal közalkalmazott, este renegát ínyenc. |
00:18:31 |
Kockáztatja a házasságát, a munkáját, a macskája jólétét, |
00:18:35 |
és elszerzõdik egy zavaros feladatra. |
00:18:38 |
Milyen messzire jut el, senki sem mondhatja meg. |
00:19:06 |
Kedves Charlie, végre berendezkedtünk, és Julia imád itt lenni. |
00:19:11 |
Szeretne örökre itt maradni. |
00:19:13 |
Tudod, a franciák milyen híresen zsémbesek tudnak lenni, bátyám. |
00:19:17 |
Itt mindenki annyira elbûvölõ. |
00:19:21 |
De Julia a legjobbat hozza ki a görénybõl is. |
00:19:24 |
Olyan bájos. |
00:19:25 |
Azaz õ azt hiszi, hogy õk a világ legcsodálatosabb emberei. |
00:19:30 |
Úgy érzem, hogy francia vagyok. |
00:19:35 |
Egyszerûen muszáj. |
00:19:38 |
Nos, talán lehetnél. |
00:19:44 |
És, ha arról van szó, hogy örökre itt |
00:19:47 |
maradjunk, be kell vallanom, én se bánnám. |
00:19:50 |
Annyira örülök, hogy eljött. |
00:19:51 |
- Nem tudom megmondani. - Igazán szép bemutató volt. |
00:19:53 |
- Köszönöm, hogy eljött. - Nagyon élveztem. |
00:19:55 |
- Paul, gratulálok. Kiváló kiállítás. - Köszönöm szépen, Jack. |
00:19:59 |
Jack Donovan, õ a feleségem, Julia. |
00:20:02 |
- Annyira csodás kiállítás volt, Paul. - Köszönöm. Köszönöm. |
00:20:08 |
- Annyira büszke vagyok rád. - Ó, remek. |
00:20:12 |
A francia emberek francia ételt esznek! |
00:20:16 |
- Minden áldott nem! Nem tudom felfogni. - Ezt teszik. |
00:20:23 |
Tudod, rettentõen szeretlek, ha neked adom az elsõ falatot. |
00:20:28 |
- Ez nagyon finom. - Mielõtt egyáltalán... Finom, igaz? |
00:20:36 |
Mit kellene csinálnom, szerinted? |
00:20:40 |
Mivel kapcsolatban? |
00:20:43 |
Nem igazán szeretnék visszamenni a kormány alkalmazásába. |
00:20:46 |
Tudod, de... Nem kellene találnom valami, amit csinálhatok? |
00:20:51 |
Ezek a feleségek semmit sem csinálnak itt. |
00:20:56 |
- Én nem ilyen vagyok. Nem ilyen. - Tudom. |
00:20:59 |
Láttam egy értesítést a követség hirdetõtábláján, |
00:21:04 |
hogy kalapkészítõ órákat adnak. |
00:21:09 |
Szereted a kalapokat. |
00:21:12 |
Igen, szeretem. |
00:21:16 |
Szeretem. |
00:21:19 |
Mi az, amit igazán szeretsz csinálni? |
00:21:23 |
Enni. |
00:21:27 |
- Ez az, amit szeretek. - Tudom. Tudom. Tudom. Tudom. |
00:21:32 |
- És olyan jó vagy benne. Nézz magadra! - Jó vagyok benne. |
00:21:34 |
- Most. Mennyire jó vagy. - Terebélyesedek az orrod elõtt. |
00:21:50 |
Gondolkodtam rajta, hogy bridzs-órákat veszek. |
00:21:55 |
- Szereted a bridzset. - Igen. Szeretem a bridzs eszméjét. |
00:21:59 |
Négy pont egy ász, három pont egy király, |
00:22:03 |
két pont a dáma és egy pont a bubi. |
00:22:07 |
És takarják a lapjaikat. |
00:22:10 |
Van valamilyen francia szakácskönyve angol nyelven? |
00:22:14 |
- Attól tartok, nincs. - Csudába! |
00:22:35 |
Az eladó. Õ... |
00:22:39 |
Fogalma sem... Mert, tudja, nincs francia szakácskönyv angol nyelven. |
00:22:45 |
És most csak Irma Rombauer könyve van meg, a Fõzés élvezete, |
00:22:48 |
ami kiváló, kiváló szakácskönyv, de nem francia. |
00:22:51 |
Szóval, megkérdeztem a barátomat, Avis De Votót, |
00:22:54 |
hogy nézzen körbe az Államokban, hátha tud találni... |
00:23:02 |
Igaz. Igaz. |
00:23:06 |
A teremburáját, azt hittem, franciául beszélek magával! |
00:23:19 |
Ó, Istenem! |
00:23:22 |
Mi az? |
00:23:25 |
- Egy példány... - Az emlékirataim. |
00:23:30 |
Ó, nézzétek. |
00:23:32 |
Ez fantasztikus! De francia! |
00:23:37 |
- Sikerülni fog. Sikerülni fog. - Köszönöm, drágám. |
00:23:39 |
Tudom. Tanulok. Próbálkozom. Én igazán... |
00:23:43 |
Boldog születésnapot nekem. |
00:23:45 |
Boldog születésnapot. |
00:23:50 |
- Ez mit jelenthet? - Mi? |
00:23:58 |
- "Mossuk meg a combokat. " - Nem, "fürdessük. " Fürdessük a combokat. |
00:24:02 |
- Nézd, akkor... - Hol? |
00:24:06 |
"Vajban. " Ezt tudom. De mi az... |
00:24:09 |
"Fürdessük a combokat a vajban, majd tömjük meg... " |
00:24:13 |
Mi ez a szó? |
00:24:14 |
- Tyúk! - Igaz. Tyúk. |
00:24:16 |
"Míg egyszerûen nem bírja már tovább. " |
00:24:25 |
- Nem ezt írja. - Dehogynem. |
00:24:26 |
Késõbb megmutatom a szótárban. Átmegyek veled az egész recepten. |
00:24:32 |
- Miért nem járok szakácsiskolába? - Miért nem? |
00:24:36 |
- Komolyan gondolom. - Ahogy én is. |
00:24:40 |
Ó, Istenem. |
00:24:47 |
Mi lenne, ha nem szerettél volna belém? |
00:24:51 |
De beléd szerettem. |
00:24:58 |
Ó, az áldóját! |
00:25:08 |
Tegnap kedd volt, 2002. augusztus 13. |
00:25:12 |
Elsõ nap. Hátra van 364 nap. |
00:25:17 |
Articsókát fõztem hollandi mártással |
00:25:19 |
ami olvasztott vaj, amit tojássárgájával felverünk, |
00:25:23 |
míg meg nem hal, és a mennybe nem jut. |
00:25:26 |
És hadd mondjak valamit: van valami finomabb, mint a vaj? |
00:25:30 |
Gondolják át! Minden alkalommal, ha megkóstolnak valamit |
00:25:31 |
ami elképzelhetetlenül ízletes, és megkérdik: "Mi van ebben?" |
00:25:36 |
a válasz mindig a vaj lesz. |
00:25:39 |
Ez hihetetlen. |
00:25:41 |
Habverõvel engedelmessé vertem, ezért. |
00:25:42 |
Azon a napon, amikor egy meteor közelít a Földhöz, és 30 napom maradt, |
00:25:46 |
azzal fogom tölteni az idõmet, hogy vajat eszem. |
00:25:50 |
Itt a zárszavam a témához. |
00:25:53 |
Soha nem ehetünk túl sok vajat. |
00:25:58 |
Augusztus 24. 11. nap. |
00:26:00 |
Erre gondoltál, amikor azt mondtad, ne |
00:26:01 |
zsúfoljuk össze a gombát? Ez a zsúfoltság? |
00:26:03 |
Hátra van 353 nap. Szörnyû napom volt a munkahelyemen. |
00:26:07 |
Egy idõs nagymama, aki úgy nézett ki, hogy egy légynek se tudna ártani, |
00:26:09 |
ceruzanyomogató kapitalista csalónak nevezett. |
00:26:12 |
De aztán hazajöttem és csirkét fõztem, tejszínnel, gombával és portóival, |
00:26:16 |
és az mennyei volt. |
00:26:18 |
Nagy újságom van. |
00:26:19 |
Helytelenül fõztem a gombát egész életemben. |
00:26:22 |
Ne zsúfoljuk össze a gombát, mert nem fognak megbarnulni. |
00:26:26 |
Figyel rám, akárki is maga? |
00:26:30 |
Ezt imádni fogja. |
00:26:31 |
22. nap |
00:26:32 |
Ez nagyon finom fügelekvárral. |
00:26:34 |
Elragadtattam magam a Dean & DeLucánál |
00:26:36 |
tegnap este, és elköltöttem a fele fizetésem. |
00:26:38 |
És az elsõ dolog, amire rájöttem, mikor a metróhoz értem, |
00:26:41 |
az élelmiszerekkel, a zacskó macskaalommal, |
00:26:43 |
egy üveg olívaolajjal, ami nélkül nem lehet élni, és egy nagy nyaláb faággal, |
00:26:48 |
hogy a faág valószínûleg nem volt jó ötlet. |
00:26:52 |
Sajnálom. |
00:26:53 |
Arcon csapta az embereket, és meg izzadtam, mint egy disznó. |
00:26:56 |
Nem meglepõ, hisz mióta hizlaló ételeket fõzök, nincs idõm törõdni a tornával. |
00:27:02 |
Amikor hazaértem megkaptam anyám bizalmatlansági indítványát. |
00:27:06 |
Juttasd újra eszembe, hogy miért csinálod ezt a... |
00:27:09 |
- Blogot. - Akárhogy is nevezik. |
00:27:13 |
Ez életmód, anya. Mint, amikor felüléseket csinálsz. |
00:27:16 |
- Nos, ez csak nyomást gyakorol rád. - Milyen nyomást? |
00:27:19 |
Állásod van, férjed van, |
00:27:23 |
és most majd belebetegszel a bloggolásba. |
00:27:25 |
- Ez olyasmi, mint az anonim alkoholisták. - Mit mondasz? |
00:27:30 |
Ez olyasmi, ami minden nap csinálnod kell, ugyanabban az idõben. |
00:27:33 |
Honnan veszed ezt a zagyvaságot? |
00:27:35 |
Édesem, alkoholista vagy? |
00:27:37 |
Azt mondom, hogy jót tesz nekem a rövidhatáridõs siker. |
00:27:40 |
Nos, ez hülyeség. Ez egyszerûen hülyeség. |
00:27:44 |
Ki olvassa a blogot? |
00:27:46 |
Emberek. Emberek olvassák, ebben biztos vagyok. |
00:27:48 |
Nos, ez olyasmi, amirõl úgy döntöttél, hogy csinálod, |
00:27:50 |
és eldöntheted, hogy abbahagyod, és egyetlen ember sem fogja bánni. |
00:27:53 |
Nem. Nem érted? Épp hogy elkezdtem. |
00:27:56 |
Nem hagyhatom abba, be kell fejeznem. Ez minden, amim van. |
00:28:00 |
Halló? Halló? |
00:28:04 |
Hülye süket telefon. |
00:28:05 |
Nem ez minden, amid van. |
00:28:08 |
Tudom. Tudom. Nem gondoltam komolyan. |
00:28:13 |
Tegnap buggyantott tojást csináltam. |
00:28:15 |
Tökéletesnek tûnt megcsinálni |
00:28:17 |
a valószínûleg második legszörnyûbb munkanapon a történelem során. |
00:28:21 |
Magyarázd meg nekem, hogy lehet, hogy te még soha nem ettél tojást. |
00:28:23 |
Ettem tojást... például a tortában. |
00:28:26 |
Soha nem ettem tojás tojást. Nagyon makacs gyerek voltam. |
00:28:29 |
Felforrt. |
00:28:30 |
Az képzeltem, Isten tudja, miért, hogy a buggyantott tojás egyszerû lesz. |
00:28:36 |
De mélységesen tévedtem. |
00:28:37 |
"Azonnal és óvatosan nyomjuk a fehérjét a sárgája felett egy fakanállal |
00:28:40 |
"2-3 másodpercre. " Azonnal. |
00:28:49 |
Gusztustalan. |
00:28:50 |
Ó, talán nem friss a tojás. Julia szerint a tojásnak frissnek kell lennie. |
00:28:53 |
Friss. |
00:28:55 |
Rendben. Nem kell leharapnod a fejem. Csak Juliát idézem. |
00:29:00 |
Hárman kellettünk hozzá, bezsúfolódva a konyhába, a forrásban lévõ víz fölött, |
00:29:03 |
de végül rájöttünk. |
00:29:05 |
- Helló. - Üdv. |
00:29:07 |
Milyen aranyos? |
00:29:09 |
És én megettem életem legeslegelsõ tojását. |
00:29:16 |
Azt gondoltam, a tojás nyálkás és ragacsos lesz, de olyan az íze, |
00:29:22 |
mint a sajtszósznak. Nyami. |
00:29:25 |
Julia Child, olyan remek vagy. |
00:29:27 |
- Csirió. - Csirió. |
00:29:29 |
És, ha szabad mondanom, kiváló a bor. |
00:29:31 |
- Gondolod, hogy Julia tud rólad? - Szeretném. |
00:29:35 |
Arról fantáziálok, hogy eljön vacsorára, és megmutatom az új citromhéj-kaparómat. |
00:29:39 |
Közel kerülünk egymáshoz. |
00:29:42 |
Az igazság az, hogy senki nem tud rólam. |
00:29:45 |
Úgy érzem, hogy a nagy ûrbe küldöm ki a dolgokat. |
00:29:50 |
Ami eszembe juttatja Annabelle blogját. Olvastad mostanában? |
00:29:53 |
Igen. |
00:29:55 |
- Valahogy vicces. - Tényleg? |
00:29:58 |
Randizik egy gazdag pasival, akinek repülõje van. A neve Lester. |
00:30:02 |
És csinálják a levegõben. Az emberek imádják. Óriási bumm. |
00:30:09 |
Mit gondoltok, mit jelent, ha nem szereted a barátaidat? |
00:30:12 |
- Teljesen normális. - A férfiak szeretik a barátaikat. |
00:30:14 |
Nem a férfiakról beszélünk. Ki beszél a férfiakról? |
00:30:19 |
Tehát eltelt 5 hét, hátra van még 47, és fantasztikusan érzem magam. |
00:30:24 |
Néha menthetetlenül kíváncsi vagyok rá, hogy olvassa-e ezt egyáltalán valaki. |
00:30:29 |
Biztos vagyok benne, hogy igen, ugye? Valaki? |
00:30:33 |
Bárki? |
00:30:36 |
Ernestine, van egy hozzászólásom. |
00:30:42 |
Julie, az anyád vagyok. Még mindig nem értem, |
00:30:44 |
miért csinálod ezt. Én vagyok az egyetlen olvasód. |
00:30:45 |
Az anyám. Nem számít. |
00:30:52 |
Ma azzal kezdünk, hogy megtanulunk tojást fõzni. |
00:30:57 |
Elõször is, biztosnak kell lenniük benne, hogy a tojás friss. |
00:31:03 |
Annyira reméltem, hogy... |
00:31:06 |
Nos, valamivel kicsivel haladóbbat, Madame Brassart. |
00:31:11 |
De maga nem haladó szakács. |
00:31:14 |
De tudom, hogyan kell megfõzni egy tojást. |
00:31:18 |
Tudja, hogyan kell kicsontozni egy kacsát? |
00:31:21 |
Nem, de az pontosan olyasféle dolog, |
00:31:25 |
amit nagyon szeretnék megtanulni, hogyan kell csinálni. |
00:31:32 |
Van egy másik osztály, de nem fogja szeretni. |
00:31:35 |
Az profiknak való, ami maga soha nem lesz, ebben biztos vagyok. |
00:31:40 |
Csupa férfi. Mesterek. |
00:31:44 |
És nagyon drága. |
00:31:46 |
Nem tudom elképzelni, hogy valaha fizetni akarna az oktatásért. |
00:31:50 |
Mennyi? |
00:31:53 |
Tehát a hagyma kész, de... |
00:32:19 |
Elõször is, így kell tartani a kést. |
00:32:21 |
Könnyedén a csuklót. Hagyja itt a hüvelykujját. |
00:32:25 |
A kéz és a kés eggyé válik. |
00:32:27 |
És a kezet, a másik kezét, azt meg kell óvnia. |
00:32:31 |
Így, csak a hagymát kell vágnia. Igen? |
00:32:34 |
- Én nem. - Igen. |
00:32:36 |
És aztán ide teszi a hüvelykujját, és a többi ujját ide. |
00:32:51 |
Jule? |
00:32:53 |
Egy kissé túlságosan törtetõ lettél, nem gondolod? |
00:32:55 |
Nos, látnod kellene, hogy néznek rám azok a férfiak. |
00:32:59 |
Mintha valami léha háziasszony lennék, |
00:33:02 |
aki az idõ agyonütésére keresi a módszert. |
00:33:06 |
Hát... |
00:33:11 |
- Hova mész? - Nem ide. |
00:33:13 |
- Éhes vagy? - Nem. |
00:33:18 |
Jó. |
00:33:24 |
Tada! |
00:33:47 |
Szép munka, Madame Child. |
00:33:52 |
Drága Avis, a harmadik hete vagyok a Cordon Bleu-nél, |
00:33:58 |
és tökéletesen mennyeien boldog vagyok. |
00:34:00 |
Minden reggel 6:30-kor megszólal az ébresztõ, és kiugrok az ágyból. |
00:34:05 |
Fenn vagyok! |
00:34:06 |
7:30-ra az órámon vagyok, kötényben, krumplit hámozok. |
00:34:12 |
Aztán húslevest fõzünk, és halat filézünk. |
00:34:16 |
Galambokat tûzdelünk. Tésztát készítünk annyi vajjal, |
00:34:21 |
hogy majd' megáll a szívem, ha csak ránézek. |
00:34:25 |
A tanárom annyira gyors, hogy néha eltévelyedek. |
00:34:29 |
De mindenki elõtt járok az osztályban, akik mind férfiak, |
00:34:33 |
és mind szörnyen barátságtalan volt, míg |
00:34:36 |
rá nem jöttek, hogy rettenthetetlen vagyok. |
00:34:39 |
Erre nagyjából én is akkor jöttem rá, amikor õk. |
00:34:43 |
A délelõtti óra 12:30-kor ér véget, akkor hazamegyek, ebédet fõzni Paulnak. |
00:34:53 |
Akkor Paul szundikál egyet. |
00:34:58 |
Késõbb, délután õ visszamegy a követségre, én pedig az iskolába. |
00:35:05 |
Muszáj, hogy mindenkinek legyen mozsara és mozsártörõje. |
00:35:09 |
Mellesleg, az apám megrendült tõle, hogy szakácsiskolába járok. |
00:35:14 |
Plusz pénzt ajánlott, hogy szakácsot tudjak felvenni. |
00:35:18 |
Folytassák. Szórakozzanak! Élvezzék! Ez az, ami számít. |
00:35:23 |
Valószínûleg én vagyok az egyetlen amerikai, akit ismerek Párizsban. |
00:35:26 |
aki azt hiszi, hogy ételt vásárolni, van olyan szórakoztató, mint ruhát. |
00:35:31 |
Persze, te is így gondolnád, ha egy olyan országban élnél, |
00:35:33 |
ahol egyáltalán semmi divatos nincs az én méretemben. |
00:35:38 |
Egyébként tudtad, hogy ha nem szárítod a húst, |
00:35:42 |
akkor nem fog rendesen megbarnulni? |
00:35:45 |
Irma Rombauer egy szót sem ejt errõl a Fõzés élvezetében. |
00:35:52 |
Avis, a mennyben vagyok itt. |
00:35:56 |
Karriert kerestem egész életemben... |
00:35:59 |
- Boldog Valentin napot. - ... és megtaláltam. |
00:36:04 |
Ceylonban találkoztunk, amikor az OSS-nek dolgoztunk. |
00:36:07 |
De egyáltalán nem õ figyelt rám fel elõször. |
00:36:09 |
Nos, ez nem igaz. Felfigyeltem rád. Rögtön felfigyeltem a lábadra. |
00:36:12 |
Ó, olyan ravasz voltál. |
00:36:14 |
- Minden nõ meg volt õrülve érte. - Hibáztatod õket emiatt? |
00:36:19 |
Mindenesetre Kínába küldtek minket. |
00:36:22 |
Ami teljességgel felséges, ha szólhatok a magam nevében. |
00:36:26 |
Julia. |
00:36:27 |
Amikor befejezed a szemesztert, te fogsz tanítani a Cordon Bleu-nél? |
00:36:29 |
Nem, én nem hinném. |
00:36:31 |
A nõ, aki vezeti, gyûlöl engem! |
00:36:35 |
Ugyan. Senki sem gyûlölhet téged. |
00:36:39 |
Ez igaz. De õ igen. |
00:36:41 |
Kémek voltatok? |
00:36:44 |
Nem. Igen. Nem. |
00:36:48 |
Ó, annyira óvatos, igaz? |
00:36:51 |
Az OSS-nél voltatok, és nem voltatok kémek? |
00:36:56 |
Én csak aktatologató hivatalnok voltam. |
00:36:59 |
Paul azonban? Paul tervezte az összes titkos |
00:37:02 |
háborús szobát Mountbatten tábornoknak. |
00:37:05 |
Nos, csak a térképeket, bemutatókat, és ilyesmit. Nem volt... |
00:37:07 |
Õ tette! Egyedül nyerte meg nekünk a háborút. |
00:37:10 |
Nos, muszáj volt. Valaki megtette. Úgy értem, engem csak belerángattak, nem? |
00:37:15 |
Szóval, ott voltunk Kínában, és barátként együtt vacsoráztunk, |
00:37:23 |
és kiderült, hogy Julia az igazi. |
00:37:27 |
Kiderült, hogy mindig is Julia volt az igazi. |
00:37:34 |
Julia, te vagy a vaj a kenyeremen, és az éltetõ lélegzetem. |
00:37:38 |
Szeretlek, drága kislány. |
00:37:41 |
Boldog Valentin napot. |
00:37:50 |
Kedves Charlie, |
00:37:51 |
Julia a tûzhelye mellett ugyanúgy megbûvöl engem, |
00:37:55 |
mint az üstdobos nézése egy szimfónia alatt. |
00:37:58 |
A sütõ ajtaja olyan gyorsan nyílik és csukódik, |
00:38:01 |
alig veszed észre a kanál fürge mozdulatát a serpenyõben, |
00:38:06 |
és fel a szájáig, hogy ellenõrizze az ízeket. |
00:38:08 |
Olyan ez, mint a dobok tökéletes idõzítésû megütése. |
00:38:12 |
Azután a csupasz ujjaival, |
00:38:14 |
kikap egy cannellonit a forró vizes fazékból, |
00:38:18 |
és felkiált: |
00:38:20 |
" Ezek az átkozottak forróak, mint egy kemény fasz. " |
00:38:24 |
- Mit mondott? - Tudom. |
00:38:26 |
Julia Child azt mondta: |
00:38:27 |
"Forróak, mint... "? - Tudom, engem is sokkolt. |
00:38:30 |
Ez a levélbõl van, amit Paul Child az |
00:38:32 |
ikertestvérének, Charlie-nak írt 1949-ben, |
00:38:35 |
amikor Julia elkezdte az óráit a Cordon Bleu-ben. |
00:38:38 |
Vagyis Julia és Paul, beaucoup, beaucoup. |
00:38:41 |
- Tudom. Csak meg akartam mutatni neked. - Mit? |
00:38:44 |
Soha nem tudod, hogy milyen valaki szexuális élete, abból, hogy ránézel. |
00:38:47 |
Annyira szerelmesek voltak. |
00:38:53 |
Csípõs mártás egy olvasótól. |
00:38:55 |
És ma 12 hozzászólásom volt az olvasóimtól, és egyiküket sem ismerem. |
00:39:01 |
Köszönöm az összes hûséges olvasómnak a zsákmányt. |
00:39:04 |
Most fejeztem be a 65. receptet, a 47. napon. |
00:39:08 |
59 múlt el, 437 recept maradt. |
00:39:14 |
103 receptet csináltam meg, több mint két hónap alatt. |
00:39:18 |
Kosár alakú sütinek látszik. |
00:39:19 |
A homár thermidor módra következik, |
00:39:22 |
és ölnöm kell, és feldarabolnom egy rákot. |
00:39:26 |
Hogyan tudom ezt megtenni? |
00:39:29 |
A múlt éjjel, az álommasinánk, ami itt van az ágyunk mellett, |
00:39:31 |
hogy elnyomja a teherautók zaját, akik a lakás mellett húznak el, |
00:39:35 |
beszélt hozzám. És ezt mondta: |
00:39:38 |
"Homár gyilkos. |
00:39:40 |
"Homár gyilkos, homár gyilkos, homár gyilkos. " |
00:39:45 |
Az egyik olvasóm szerint, ha beteszem a homár a hûtõbe, |
00:39:48 |
ledermed tõle. |
00:39:56 |
Aztán egy másik hozzászólásban azt írták: |
00:39:58 |
"Nosza, ölje meg az átkozott homárt. |
00:40:00 |
"Fogjon egy kést, és csinálja. " |
00:40:07 |
Él! |
00:40:09 |
Eric. |
00:40:15 |
Istenem. |
00:40:18 |
"Megjegyzés arról, hogy bánjunk el az élõ homárokkal. |
00:40:21 |
"Ha nem akar élõ homárt megpárolni," nos nem, |
00:40:25 |
"nyomja bele a kést a fejébe a szemei között. " |
00:40:30 |
Ó, Julia, szerinted ez olyan egyszerû. |
00:40:33 |
Homár gyilkos. |
00:40:35 |
Eric. |
00:40:38 |
Eric. |
00:40:39 |
Tûnj innen. |
00:40:41 |
Egyáltalán nincs rád szükségem. Teljesen használhatatlan vagy. |
00:40:44 |
Csak beledobom õket a vízbe, |
00:40:48 |
és ráteszem a fedõt, és ennyi. |
00:40:52 |
Szuper. |
00:40:53 |
Remek. |
00:40:58 |
Helló. |
00:41:00 |
Pá. |
00:41:04 |
Sajnálom. |
00:41:10 |
Sajnálom. |
00:41:28 |
Jól vagy? |
00:41:32 |
Jó. |
00:41:35 |
Jó, rendben. |
00:41:38 |
Rendben, fiúk. |
00:41:41 |
Új sheriff van a városban. |
00:41:45 |
Homár gyilkos. |
00:41:49 |
Homár gyilkos. |
00:41:57 |
Ellenõrzés alatt tartom. |
00:41:59 |
Te egy szent vagy. |
00:42:01 |
Köszönöm. Köszönöm, köszönöm, köszönöm. |
00:42:04 |
- Köszönöm. - Szívesen. |
00:42:10 |
- Nem lehet. Nem lehet. - Dehogynem. |
00:42:11 |
- Nem, nem lehet. Rengeteg dolgom van. - Lehet. |
00:42:14 |
- Eric, nem lehet. - Jó vagyok. |
00:42:15 |
- Eric. - Csak még egyet, még egyet. |
00:42:16 |
- Csak még egyet. - Jó. Menj, sok dolgom van. Menj! |
00:42:20 |
Kifelé! |
00:42:25 |
- Szia, köszönöm szépen. - Szia, haver. Hogy vagy? |
00:42:27 |
Boldog születésnapot. |
00:42:28 |
Csodásan. Jó, hogy látlak. |
00:42:29 |
- Torta. - Torta. Sógor. |
00:42:32 |
- Nagyon szeretlek. - Szia. |
00:42:35 |
Bon appétit. |
00:42:37 |
Bon appétit. |
00:42:40 |
Boldog születésnapot, Julie. |
00:42:41 |
- Boldog születésnapot. - Szia! Köszönöm, édesem. |
00:42:43 |
Köszönöm, hogy eljöttetek. Szia! |
00:42:48 |
Van egy hihetetlen dolog. Amikor Julia és Paul találkoztak, Julia szûz volt. |
00:42:51 |
- Komolyan? - Húha. |
00:42:52 |
Akkor már, úgyszólván 40 éves volt. |
00:42:55 |
- Ez komoly? - Honnan tudja ezt bárki egyáltalán? |
00:42:57 |
Megvan az összes levél, amit Julia a barátnõjének, Avis De Votónak írt. |
00:43:00 |
Paul pedig a testvérének írt, és senki sem dobott ki semmit, ha jól tudom. |
00:43:04 |
Amikor összeházasodtak, alig tudott megfõzni egy tojást. |
00:43:07 |
Nem elképesztõ? |
00:43:08 |
Igazán? |
00:43:11 |
- A párolt uborka meglepetés. - Finom. |
00:43:14 |
A megszállottja lettem. Teljesen a megszállottja. |
00:43:17 |
Teljesen megszállott. |
00:43:18 |
Nos, jó, hogy az vagy, mert ez fantasztikus. |
00:43:21 |
Komolyan. Nagyon finom. |
00:43:22 |
Akkor élvezd, mert ennyi volt. Mármint a homár komoly pénzbe kerül. |
00:43:26 |
Miért nem teszel fel olyan PayPal dolgot a honlapodra? |
00:43:29 |
Az emberek küldhetnének pénzt, ha úgy gondolják. |
00:43:31 |
Igen. Abszolúte. |
00:43:33 |
Vannak rajongóid, az olvasóid szeretnek. |
00:43:35 |
Igen? Vannak rajongóim? |
00:43:38 |
Persze, vannak. |
00:43:41 |
- De nem kérhetek pénzt. - Miért nem? |
00:43:44 |
Azt hiszem, meg kéne csinálnod a PayPalt. Úgy több homárt ehetnénk. |
00:43:49 |
Jobban. Fújjad, fújjad. Megvan. |
00:43:57 |
Boldog szülinapot édesem. |
00:44:01 |
Köszönöm. |
00:44:16 |
Épp olyan, mint Juliáé. |
00:44:21 |
Kivéve, hogy az övé valószínûleg valódi volt. |
00:44:24 |
Gyönyörû. |
00:44:31 |
Hadd kapcsoljam be. |
00:44:38 |
Milyen? |
00:44:43 |
30 éves vagyok. |
00:44:46 |
Azt gondoltam, szörnyû lesz, |
00:44:49 |
de hála nektek, és hála Juliának, |
00:44:53 |
úgy érzem, túl fogom élni. |
00:44:58 |
Torta. |
00:45:00 |
Még torta. Hogy ízlik a torta? |
00:45:10 |
Kicsim. |
00:45:13 |
Megyek az ágyba. |
00:45:22 |
Ernie, 53 hozzászólás van a homáros bejegyzésemen. |
00:45:25 |
Fogd be. |
00:45:29 |
- Julie Powell. - Az a személy, akivel beszélnem kell, |
00:45:31 |
ha problémám van? |
00:45:32 |
Igen, uram. Mi a baj? |
00:45:34 |
Túl sok kaja, kevés szex. |
00:45:37 |
Eric, nem vicces. |
00:45:39 |
Azt hittem, elég vicces. |
00:45:42 |
Jó, az. |
00:45:43 |
- Találd ki, mi van? - Mi? |
00:45:44 |
A tiéd a harmadik legnépszerûbb blog a salon.com oldalon. |
00:45:49 |
- Az enyém? - Igen, a tiéd. |
00:45:51 |
Az enyém! |
00:45:53 |
Azt találtam ki, hogy mindenkire, aki ír a blogomba |
00:45:56 |
százak jutnak, akik nem írnak. Nem gondolod? |
00:46:00 |
Olyan, mintha egész csomó ember lenne, akik kapcsolatban állnak velem. |
00:46:06 |
Valamiképpen szükségük van rám. |
00:46:09 |
Például, ha nem írnék, nagyon idegesek lennének. |
00:46:13 |
Valószínûleg mondjuk mérget vennének be, hogy megpróbálják megölni magukat. |
00:46:48 |
Julia. |
00:46:50 |
Még mindig kalapokat csinál? |
00:46:51 |
Ó, nem, otthagytam. |
00:46:54 |
De már készen állok rá, hogy végezzek a Cordon Bleu-ben. |
00:46:59 |
Nem tudom elérni azt az átkozott nõt, |
00:47:01 |
aki vezeti, hogy elõjegyezzen a vizsgára. |
00:47:04 |
Madame Brassart? Õ az a nõ, akirõl beszél? |
00:47:07 |
Egy kurva. |
00:47:10 |
Igen, igaza van. |
00:47:12 |
Azt hiszem a világon õ az egyetlen, akit õszintén ki nem állhatok. |
00:47:20 |
A világon nem õ az egyetlen, akit én ki nem állhatok. |
00:47:23 |
Ismeritek egymást? |
00:47:25 |
Kellene. Julia Child, Simone Beck. |
00:47:28 |
- Simca. - Simca, örülök. |
00:47:31 |
Õ pedig a barátom, Louisette Bertholle. |
00:47:36 |
Nem hiszem el, hogy még nem találkoztatok. |
00:47:39 |
Simca és Louisette szakácskönyvet írnak. |
00:47:42 |
- Amerikaiaknak. - Tényleg? |
00:47:46 |
Miért van szüksége arra a hülye vizsgára? |
00:47:49 |
Megszerezném a diplomámat. Akkor tudnék tanítani. |
00:47:53 |
Nincs szüksége diplomára, hogy tanítson. |
00:47:56 |
Valószínûleg igaza van. |
00:47:58 |
- Avis ugyanezt mondja. - Kicsoda Avis? |
00:48:00 |
A barátom, Avis De Voto, aki Cambridge-ben, Massachusettsben él. |
00:48:05 |
Õ nagyon bölcs. |
00:48:07 |
De mindegy. Akarom a diplomát. |
00:48:12 |
Nagyon konvencionális vagyok. |
00:48:18 |
Nem tudok, mit kezdeni ezzel. |
00:48:21 |
Nos, miért nem ír a szörnyû Madame Brassart-nak, |
00:48:26 |
és fenyegeti meg? |
00:48:28 |
Fenyegessem meg? Mivel? |
00:48:29 |
Az Amerikai Egyesült Államokkal. |
00:48:32 |
Igen! |
00:48:33 |
Mondja neki, hogy az amerikai nagykövet személyesen szeretné, |
00:48:36 |
ha maga letenné a vizsgát. |
00:48:38 |
Nem, nem, nem, nem, nem, nem. |
00:48:40 |
Ezt nem tehetem. Az égre, nem! |
00:48:43 |
Az amerikai nagykövet. Alig ismerem azt a férfit. |
00:48:47 |
Dehogynem tudja megtenni. |
00:48:49 |
Kedves Madame Brassart, |
00:48:51 |
az amerikai nagykövetségen mindenki, |
00:48:54 |
beleértve kedves barátomat, a nagykövetet, |
00:48:58 |
nagyon meg lesz lepve, ha nem engedi, hogy letegyem a vizsgámat. |
00:49:03 |
Receptet fog írni |
00:49:06 |
a oeufs mollets-hoz. Côtelettes de veau en surprise-hez, |
00:49:09 |
és creme renversée au caramel-hez. |
00:49:13 |
Côtelettes de veau en surprise. |
00:49:19 |
Fogalmam sem volt róla, hogy mi a veal en surprise. Egyáltalán. |
00:49:24 |
Fõztük az órán. Borjúszelet gombával egy zacskóban. |
00:49:30 |
Papírzacskóban. Az a meglepetés. |
00:49:33 |
Kinyitja a zacskót, meglepetés! |
00:49:36 |
Borjú és gomba. Még soha nem buktam meg vizsgán. |
00:49:42 |
- Én ötös tanuló vagyok. - Kérheted, hogy újra vizsgázhass. |
00:49:51 |
- Igen? - Persze. |
00:49:54 |
Közben, jöhetsz, és taníthatsz velünk. |
00:49:59 |
A mindenit! |
00:50:01 |
Igaz, hogy azt tervezi, hogy tanítani fog? |
00:50:04 |
Igen, tanítani fogok amerikaiakat Párizsban, hogyan fõzzenek. |
00:50:09 |
Madame Child, meg kell mondanom, hogy magának nincs tehetsége a fõzéshez. |
00:50:16 |
De az amerikaiak soha nem fogják észrevenni a különbséget. |
00:50:31 |
Most, sajnálom, hogy ezt kell mondanom, elkezdjük az aszpikokat. |
00:50:36 |
Az aszpik egyféle marhaízesítésû zselé forma. |
00:50:40 |
Nem hangzik ízletesnek? |
00:50:42 |
El sem tudom képzelni, miért nem csinálja ma már senki. |
00:50:44 |
Borjúlábbal kell kezdeni, |
00:50:46 |
ami nekem már megvan, hála a szentéletû férjemnek, |
00:50:49 |
és addig kell fõzni, míg a konyhának nem lesz cserzõmûhely szaga. |
00:50:54 |
Aztán ezt hûtõben hagyjuk kocsonyásodni, majd tányérra fordítjuk. |
00:50:58 |
Ennek, Julia Child szerint, egyszerûnek kell lennie. |
00:51:01 |
Én csak azt mondhatom, és nem akarom Juliát támadni, |
00:51:06 |
hogy a ribanc hazudott. |
00:51:09 |
Fene. |
00:51:14 |
- Fene! - Hány aszpik van még? |
00:51:17 |
Hét. |
00:51:19 |
Senki nem tudja meg, ha nem csinálod meg. |
00:51:21 |
Nincsen Aszpik rendõrség, vagy ilyesmi. |
00:51:24 |
Hazudhatnál. |
00:51:26 |
Nem tehetem. Egyszerûen nem. |
00:51:28 |
Julia tudná. Olyan, mintha figyelne. Az õ hatása alatt vagyok. |
00:51:32 |
Sokkal jobb ember leszek miatta. |
00:51:36 |
Fúj! A lefolyó! Ezt nézd! |
00:51:42 |
Utálok itt lenni! Tettél valamit a lefolyóba? |
00:51:45 |
Utálsz itt leni? |
00:51:46 |
Hogy kellene bármit is fõznöm egy ilyen konyhában? |
00:51:49 |
Nem csoda, ha a formám szétment. Nem hiszem, hogy van lefolyótisztítónk. |
00:51:54 |
Nem, hacsak nem vettél. |
00:51:56 |
Mindezt én csinálom, és |
00:51:57 |
lefolyótisztítót is nekem kellene vennem? |
00:51:59 |
Most éppen nem vagy annyira Julia Child hatása alatt. |
00:52:06 |
Mi van, ha túllépem a határidõt, Eric? |
00:52:09 |
Egy egész évet elvesztegetek az életembõl. |
00:52:11 |
Sovány voltam, most pedig elkezdtem hízni. |
00:52:15 |
- Hízni? - Mindennek a tetejébe, |
00:52:16 |
ki kell csontoznom egy egész kacsát. |
00:52:18 |
- Mikor? - Egyszer. |
00:52:20 |
- Felfogod egyáltalán a kacsa csontozását? - Nem, nem megy. |
00:52:23 |
Persze, hogy nem. |
00:52:28 |
Biztosan mindenki emlékszik rá, hogy csak pár napja volt, |
00:52:31 |
amikor összeomlottam az aszpikom felett, |
00:52:34 |
és megfogadtam, hogy jobb emberré formálom magam. |
00:52:39 |
És akkor kötöztem össze a poulet rôti a la normande-t, |
00:52:43 |
ami sült csirke, csirkemájjal és krémsajttal töltve, |
00:52:46 |
ami leesett a padlóra és a töltelék egy hatalmas ragacsos massza lett. |
00:52:52 |
Vagyis, röviden, egy újabb összeomlás. |
00:52:55 |
Ez õrület. |
00:52:57 |
Rosszabb, mint az utóbbi. |
00:53:01 |
Még kötözni se tudok. |
00:53:04 |
És úgy sírtam, mint egy kis, érzelmileg zavart gyerek. |
00:53:08 |
Szerencsétlen vagyok. |
00:53:16 |
Felveszem. Felveszem. |
00:53:19 |
Halló? |
00:53:22 |
Igen, kivel beszélek? |
00:53:27 |
Tudná tartani egy pillanatig? |
00:53:28 |
Nem biztos, hogy itthon van. Talán kiugrott valahova. Tartsa. |
00:53:38 |
Egy riporter az, a Christian Science Monitortól. |
00:53:42 |
Írni akar rólad. |
00:53:47 |
Igazán? |
00:53:48 |
Mondjam neki, hogy hívjon vissza, ugye? |
00:53:51 |
Nem, nem, felveszem. |
00:53:58 |
Halló? |
00:54:01 |
Igen? |
00:54:03 |
Kit akar vacsorára hozni? |
00:54:07 |
Nem, persze, hogy tudom, ki õ. Pontosan tudom, kicsoda. |
00:54:11 |
Ki? Ki, ki, ki, ki? |
00:54:14 |
Az remek volna, egyszerûen csodálatos lenne. |
00:54:17 |
Viszont látásra. |
00:54:19 |
- Ki? - Találd ki, ki jön vacsorára? |
00:54:23 |
Ó, Istenem. |
00:54:26 |
A három ínyencre. |
00:54:29 |
Egy mindenkiért, mindenki egyért. |
00:54:32 |
Igen! |
00:54:34 |
Rendben. Rettenetes volt átváltanom ezeket a recepteket |
00:54:37 |
a tízes mértékrendszerrõl. |
00:54:41 |
- A mértékek nem számítanak. - Ó, dehogynem! |
00:54:46 |
Nagyon is számítanak. |
00:54:49 |
Ez volt az egyik legfontosabb érvünk, |
00:54:50 |
Louisette-nek és nekem, amikor a szakácskönyvünket írtuk. |
00:54:53 |
Ami végre készen van. |
00:54:55 |
Elküldtük a kiadónak. Hamarosan Simca és én híresek leszünk. |
00:54:59 |
Mi leszünk az új Mrs. Fõzés élvezete. |
00:55:03 |
Talán. Jó, akkor próbáljuk meg. Csak... |
00:55:08 |
Segíthetek? |
00:55:15 |
Igen, ez mieux. |
00:55:20 |
Nos, igen. Korán jöttek. Amerikaiak! |
00:55:25 |
Kedves Dorothy, a testvéred, Julia, fõzést tanít mostanság. |
00:55:30 |
Három diákunk van, akik 2 dollárt fizetnek óránként. |
00:55:35 |
Alig elég rá, hogy a költségeket fedezze, de kit érdekel? |
00:55:38 |
Simca, Louisette és én vagyunk a három ínyenc. |
00:55:44 |
Bár néha csak a két ínyenc vagyunk, |
00:55:47 |
mert Louisette-rõl kiderült, hogy fáj a feje, |
00:55:51 |
és a találkozói az orvossal az óra alatt vannak. |
00:55:55 |
Fáj egy kicsit a fejem. |
00:55:59 |
Mindkettõjükkel találkozol majd, ha a jövõ hónapban eljössz, |
00:56:02 |
kivéve, persze, ha Louisette-nek fáj majd a gyomra. |
00:56:06 |
Tökéletes. És ha nem, soha ne mentegetõzzön. |
00:56:12 |
Ne mentegetõzzünk! Ne magyarázkodjunk. |
00:56:16 |
Louisette elhagyott minket, egy újabb hasfájás miatt. |
00:56:19 |
Egy nappal elõtte pedig, |
00:56:21 |
otthagyta az órát mielõtt befejeztük volna a bajor csokoládékrémet. |
00:56:26 |
Nem hiszem el, hogy a fogorvosa csak ekkor tudja fogadni. |
00:56:30 |
Tartsuk nyitva a szemünket, nem akarjuk elszalasztani Dorothyt. |
00:56:33 |
Lehetetlen, hogy elszalaszd a testvéredet. |
00:56:39 |
Nem látom! |
00:56:43 |
- Ott van. - Dorothy! |
00:56:51 |
Szia, Julia! Hiányoztál! |
00:56:54 |
Olyan jó látni téged... |
00:56:56 |
- Paul! - Szia. Szia, kedves. |
00:56:58 |
Volt egy kalandom az óceánjárón! |
00:57:02 |
- Egyszer sem voltam rosszul! - Jó kislány! Hogy van a lábad? |
00:57:05 |
Az emberek hullottak mellettem, mint a legyek! |
00:57:11 |
- Nézd. - Ó, Istenem. |
00:57:13 |
Ezt nézd. |
00:57:17 |
Csak az ételre gondolok egész nap, aztán arról álmodok egész éjjel. |
00:57:24 |
Ez igaz, megszállott lett. |
00:57:26 |
Ha nem ülnék a konyhában, soha nem látnám. |
00:57:29 |
A múlt éjjel azt álmodtam, hogy cassoulet-t készítettem apának, |
00:57:34 |
és utálta, persze. |
00:57:37 |
Õ semmit sem ért meg ebbõl. |
00:57:39 |
Majdnem sajnálom miatta. |
00:57:41 |
Annyira akarta, hogy Pasadenában maradjunk, |
00:57:44 |
republikánushoz menjünk feleségül, és szaporodjunk, mint a nyulak. |
00:57:48 |
- Miért nem tettük? - Túl magasak vagyunk. |
00:57:50 |
Nézz szembe vele, ez igaz. |
00:57:52 |
Kezdettõl fogva nem illetünk be. Szó szerint. |
00:57:55 |
- Vagyis akkoriban nem. - Tudom, igaz. |
00:57:58 |
Ne gyötörd apát a politikával, amikor eljön. |
00:58:01 |
- Nem. - Vagy elõ se veszi a csekk-könyvét. |
00:58:04 |
- Nem fogja, ugye? - Nem ígérhetek semmit. |
00:58:07 |
- Szereti McCarthy szenátort. - Ó, tudom. |
00:58:10 |
- Pasadena. - Pasadena. |
00:58:11 |
Balszerencse. |
00:58:20 |
Dort, megeszed... a brie-t. |
00:58:22 |
- Ez a brie? - Igen. Igen, az a brie. |
00:58:24 |
Nem ez a legcsodásabb sajt, amit életedben ettél? |
00:58:27 |
- De! - Igen. |
00:58:29 |
A válasz, igen. |
00:58:35 |
Van egy séf a Chez la Mere-ben, Michel, aki ideadja beurre blanc receptjét. |
00:58:40 |
Beurre blanc. Mi az a beurre blanc? |
00:58:42 |
- Vaj, fehér borecetben. - Imádom a vajat. |
00:58:47 |
Összekevered õket, |
00:58:49 |
és az ecetben lévõ sav szilárddá teszi a vajat, |
00:58:54 |
tehát a vaj, ahelyett, hogy elolvadna, olyan... |
00:58:57 |
krémes, könnyed, habos lesz, |
00:59:00 |
és valami fantasztikus átható... |
00:59:05 |
Jellegzetes. |
00:59:07 |
Zamatos. |
00:59:09 |
Zamatos? |
00:59:11 |
Igen. |
00:59:13 |
Nos, õ... |
00:59:16 |
a férfi, akihez hozzámentem. |
00:59:19 |
Mindenesetre, |
00:59:21 |
hallal tálalják, és pompás. Meg fogom csinálni neked. |
00:59:26 |
- Az isteni lenne. - Igen. |
00:59:28 |
És, Dort, rendezünk neked egy partit. |
00:59:31 |
- Tényleg? - Nagyon izgalmas. |
00:59:34 |
Mellesleg, van egy férfi, akit szeretnék neked bemutatni. |
00:59:37 |
Azt hiszem, igazán... |
00:59:39 |
Õ... |
00:59:41 |
Magas. Nagyon magas. |
00:59:43 |
- Bocsánat? - Magas. Nagyon. |
00:59:45 |
- Rendkívül magas. - Én vagyok rendkívül magas. |
00:59:49 |
- De õ még magasabb, tehát ez jó. - Még magasabb. |
00:59:51 |
Nos, ez jó. |
01:00:04 |
Rendben. |
01:00:06 |
Nagyon jó. |
01:00:12 |
De nem remek. |
01:00:28 |
Helló, hölgyeim. Kér valaki valamit? |
01:00:31 |
Igen. |
01:00:32 |
Tessék. A tapenade csodás. |
01:00:35 |
Julia, megvagy. |
01:00:39 |
John! |
01:00:41 |
Na lám! |
01:00:42 |
És, hol van a testvéred? |
01:00:44 |
Ott van. Szia, John. |
01:00:47 |
- Szia, Paul. - Ott. |
01:00:50 |
Tehát, sokat beszéltünk neki rólad. |
01:00:52 |
Nos, nem akarom félbeszakítani a beszélgetést. |
01:00:54 |
Ivan Cousins-nal? Most ismerkedtek meg. |
01:00:58 |
Nem tudom elképzelni, hogy Dorothy meglép Ivan Cousins-nal. |
01:01:40 |
Kedves szeretteim... |
01:01:56 |
John, ez csodás. |
01:01:58 |
Soha nem voltam még ilyen esküvõn. |
01:02:01 |
Tessék, Julia. |
01:02:04 |
- Milyen csodás esküvõ. - Köszönöm, papa. |
01:02:07 |
Nem lelkesedek ezért a házasságért. |
01:02:11 |
Nos, a miénkért sem lelkesedett. |
01:02:14 |
Igaz. |
01:02:17 |
Hogy mennek a dolgok a követségen, Paul? |
01:02:20 |
Jól. Köszönöm, Phila. Köszönöm. |
01:02:24 |
Vagyis nem igazán jól, mert a könyvtár költségvetését 90%- kal csökkentették. |
01:02:29 |
Úgy látszik, McCarthy szenátor keze messzire elér. |
01:02:32 |
McCarthy szenátor olyan ember, aki kiáll a véleményéért. |
01:02:35 |
Csodálom az embert, aki kiáll a véleményéért. |
01:02:39 |
Nos, sok embert ismerünk Washingtonban, akik elvesztették a munkájukat, |
01:02:43 |
több évi kormányzati szolgálat után, mindenféle ok nélkül. |
01:02:47 |
Paulnak pedig listát kellett készítenie |
01:02:50 |
minden egyes könyvrõl a követségi könyvtárban. |
01:02:52 |
Biztosan nem azt akarod sugallni, hogy a francia kormány bármivel jobb. |
01:02:56 |
- És... - Táncolunk? |
01:02:58 |
Gyere, táncolj velem. |
01:03:00 |
Elnézést. |
01:03:03 |
Azt mondtad, nem fogsz beszélni errõl, erre csak errõl beszélsz. |
01:03:06 |
Tudom, soha nem tanulok. |
01:03:49 |
Hol van az én nagy habverõm? |
01:03:54 |
Itt fenn, felkeveri magát. |
01:03:57 |
És az ebéd, majonéz? |
01:04:04 |
- Finom. - Az finom, ugye? |
01:04:07 |
- Nagyon. A hugodtól. - Elküldöm a receptet Avisnek. |
01:04:11 |
Nagyon izgatott vagyok emiatt. |
01:04:14 |
- Azt hiszem, ez áttörés. - Hát, az íze olyan. |
01:04:31 |
Dorothy terhes. |
01:04:38 |
Paul. |
01:04:42 |
Nem csodás? |
01:04:47 |
Igen. |
01:04:55 |
Oké. |
01:04:56 |
Oké. |
01:04:58 |
- Annyira boldog vagyok. - Tudom. |
01:05:03 |
Tudom. |
01:05:06 |
Ha picikét megmelegíted az edényt, mielõtt beleütöd a tojássárgáját, |
01:05:11 |
minden megváltozik. |
01:05:14 |
Elronthatatlan majonéz. Teljesen elronthatatlan. |
01:05:23 |
Legépeltem. |
01:05:30 |
- Nem értesz egyet? - A majonézzel kapcsolatban? Dehogynem. |
01:05:34 |
Biztosan tökéletesen igazad van. |
01:05:36 |
Szakavatott megvalósíthatóság. Ez az én mottóm. |
01:05:43 |
Julia. |
01:05:46 |
Van egy kis problémánk. |
01:05:48 |
- A szerkesztõnk... - A szakácskönyvünké. |
01:05:51 |
...azt hiszi, hogy a könyvünk nem angolul van. |
01:05:54 |
De a ti könyvetek angol. |
01:05:57 |
Elutasították. |
01:05:59 |
De azt javasolták, hogy amennyiben folytatjuk, |
01:06:04 |
szereznünk kellene egy társat, aki fogná, ami csináltunk, |
01:06:07 |
és átformálná úgy, hogy megfeleljen az amerikai szakácsoknak. |
01:06:13 |
Megcsinálnád, Julia? |
01:06:17 |
Megcsinálnám-e? |
01:06:24 |
Igen. |
01:06:29 |
Most játszunk egy kört a "Találd ki, ki jön hozzánk vacsorára" játékból. |
01:06:34 |
Szerdán házigazdája leszek egy híres vendégnek. |
01:06:38 |
Elsõ segítség. |
01:06:41 |
A Julia Child és közöttem lévõ szakadék |
01:06:44 |
nagyjából 1000-es nagyságrenddel fog csökkeni. |
01:06:48 |
Ezres. |
01:06:49 |
A válasz a kérdésre, nem, nem Amanda Hesser az a New York Timestól, |
01:06:53 |
vagy Nigella Lawson vagy Ina Garten. |
01:06:56 |
De itt a második segítség, |
01:06:58 |
boeuf bourguignon-t fogok készíteni, |
01:07:01 |
ami az elsõ étel volt, amit a híres vendég megfõzött, |
01:07:04 |
amikor elõször olvasta A francia konyhamûvészet a gyakorlatban könyvet. |
01:07:08 |
Boeuf bourguignon-t. Julia Child boeuf bourguignon-ját. |
01:07:11 |
Nos, mivel senki sem találta ki, ki a titokzatos vendégem, el kell mondanom. |
01:07:16 |
Judith Jones az, a szerkesztõ, aki felelõs volt |
01:07:19 |
Julia szakácskönyvének kiadásáért akkor régen, |
01:07:22 |
a nõ, aki felismerte a történelmet a selyempapír kéziratban. |
01:07:26 |
Idõsebb, és valószínûleg nem szokott hozzá, hogy este 10-kor egyen, |
01:07:29 |
azért vagyok ilyen szorgalmas, és készítem el a ragut egy nappal korábban. |
01:07:34 |
És ahogy fõztem, |
01:07:36 |
majdnem úgy érzetem, hogy Julia és én |
01:07:38 |
kommunikálunk egymással a téren és idõn át, |
01:07:40 |
egy mély, spirituális, misztikus szinten. |
01:07:42 |
Bár, legtöbbször, csak magamban beszélek. |
01:07:47 |
- Mennyi ideig fõ ez? - Két és fél órán át. |
01:07:56 |
Üdv. |
01:07:58 |
Julia Child vagyok. |
01:08:01 |
Ma pedig egy ünnepi lakomát fogunk készíteni, azaz les fêtes d'ünnep-t. |
01:08:06 |
Egy félig csontozott csirkével kezdünk, vagyis a poularde félig-désossée-val. |
01:08:11 |
Most, elõször eltávolítjuk a máját, és megsütjük egy kis elõételnek, |
01:08:17 |
vagy talán ízletes májas hurkának, amit sós kekszre lehet tenni, |
01:08:21 |
Ritz kekszre, sós kekszre. |
01:08:24 |
Sós keksz. |
01:08:26 |
Vagy, ha van háziállatuk, kutya vagy macska, õk szeretik a májat. |
01:08:29 |
Mentsük meg a májat. |
01:08:31 |
- Mentsük meg a májat. - Mentsük meg a májat. |
01:08:33 |
Most pedig helyezze a csirkét hasával lefelé, |
01:08:34 |
és vágja végig a püspökfalatjáig. |
01:08:39 |
Bumm! |
01:08:41 |
Na most megcsináltam, levágtam egy darabot az ujjamból. |
01:08:44 |
Nos, nagyon örülök, hogy ez megtörtént. |
01:08:47 |
Tudják, balesetek történnek idõrõl-idõre a konyhában. |
01:08:50 |
Még nem beszéltük meg igazából, mit kell tenni ilyenkor. |
01:08:53 |
Elõször, el kell állítani a vérzést. |
01:08:58 |
A legjobb módszer, ha közvetlen nyomást gyakorolunk a köténnyel, így ni. |
01:09:03 |
Fel kell emelni a kezüket a fejük fölé. |
01:09:05 |
Én természetes véralvasztót javasolok, mint a csirkemáj. |
01:09:10 |
Még egy ok, amiért ne dobjuk ki a májat. |
01:09:15 |
Ó, Istenem, ez lüktet! Egy érszorító, ennyi. |
01:09:19 |
Miért forog mindenki? |
01:09:20 |
Nos, azt hiszem, aludni fogok. Bon appétit. |
01:10:09 |
Nem, nem, nem! |
01:10:23 |
Nos, ez csak egy hatalmas, száraz receptgyûjtemény. |
01:10:28 |
Egyáltalán nem mûködik. |
01:10:31 |
Muszáj lesz a legtöbbet kidobnom, és az egészet elölrõl kezdenem! |
01:10:37 |
Ennek szakácskönyvnek kell lennie, |
01:10:39 |
ami elérhetõvé teszi a francia konyhát az |
01:10:42 |
amerikaiak számára, akiknek nincs szakácsuk. |
01:10:45 |
Akik cselédnélküliek. |
01:10:49 |
Ez egy szó? |
01:10:51 |
Cselédnélküli. |
01:10:55 |
Azt hiszem, ez egy szó. |
01:10:58 |
Julia? |
01:11:02 |
- Mi van, ha el kell mennünk Párizsból? - Miért kellene elmennünk Párizsból? |
01:11:08 |
Mert a megbízatásom négy évre szólt. |
01:11:11 |
Vagyis, akkor van még idõnk. |
01:11:14 |
Nyolc hónap. |
01:11:18 |
Ez a szakácskönyv pedig nem olyasmi, amit be tudsz fejezni nyolc hónap alatt. |
01:11:23 |
Nem. De két év alatt lehetségesnek tûnik. |
01:11:30 |
Julia. |
01:11:34 |
Mi van, ha valahova máshova helyeznek át? |
01:11:37 |
Megtennék? |
01:11:39 |
Igen. |
01:11:41 |
Nem igazán érdeklem õket. |
01:11:45 |
Paul. Hogyne érdekelnéd õket. |
01:11:51 |
Pedig nem, tényleg. |
01:11:54 |
Nos, ha nem maradhatunk Párizsban, |
01:11:56 |
akkor elküldöm levélben az oldalakat Louisette-nek és Simcának, |
01:11:59 |
õk pedig visszaküldhetik nekem. |
01:12:01 |
Ezért fektettek a levelezõrendszerbe, |
01:12:03 |
az indigóba és a selyempapír másolatokba, |
01:12:06 |
vagy csak felugorhatok egy vonatra Párizs felé, |
01:12:09 |
bármikor, amikor muszáj hármunknak együtt dolgoznunk, tudod. |
01:12:14 |
Vagy kettõnknek, tulajdonképpen, mert Louisette majdnem semmit sem csinál. |
01:12:20 |
De valahol Európában lennénk. |
01:12:23 |
Nem gondolod? |
01:12:25 |
Nagyon nehéz megmondani, a jelenlegi politikai hangulatot figyelembe véve. |
01:12:33 |
McCarthy szenátor nem szereti a hozzánk hasonlóakat. |
01:12:37 |
Hozzánk hasonlóakat? Miért? Mit tettünk? |
01:12:41 |
Nem csináltunk semmit. Nem ez a lényeg. |
01:12:44 |
A lényeg, hogy Kínában voltunk. És ez gyakorlatilag elég. |
01:12:49 |
Nos, közben, még itt vagyunk. |
01:12:52 |
- Igen, itt. Igazad van. - Igen. |
01:12:55 |
Igyunk a könyvre. |
01:12:58 |
Francia konyhát mindenkinek! |
01:13:02 |
Vagy Francia otthoni konyha. Ez tetszik? Melyik tetszik? |
01:13:08 |
Mindkettõ. |
01:13:10 |
Drága Avis, a melléklet a szakácskönyvünk |
01:13:13 |
része, a mártásokról szóló fejezet. |
01:13:17 |
Természetesen nem mutathatod meg senkinek, |
01:13:21 |
hacsak nem vagy biztos benne, hogy nem volt, |
01:13:24 |
és soha nem is lesz köze a könyvkiadási üzlethez. |
01:13:28 |
Vannak emberek, akik semmit sem szeretnének jobban, |
01:13:31 |
mint ellopni ezt a hollandi mártás receptet. |
01:13:37 |
Késésben vagyunk! Gondolod, hogy ott lesz? |
01:13:40 |
Louisette? Persze, hogy ott lesz. Az õ házába megyünk. |
01:13:44 |
Csak viccelni próbáltam. |
01:13:48 |
- Mirõl van szó, egyébként? - Louisette nem akarta elmondani nekem. |
01:13:51 |
Azt mondta, meglepetés. |
01:13:54 |
Talán lemorzsolódik a projektbõl. Az mennyei lenne. |
01:13:58 |
- Julia. - De, amikor az lenne. |
01:14:05 |
Barátaim, õ itt Irma Rombauer. |
01:14:11 |
Mrs. Élvezet? |
01:14:14 |
A Fõzés élvezetének elsõ kiadását egy évembe került megírni. |
01:14:18 |
Csak egy év? Beleértve a receptek tesztelését is? |
01:14:23 |
Nos, nem igazán teszteltem a recepteket. Olyan sok volt belõlük. |
01:14:28 |
Akkor találtam egy kiadót, egy kisebb nyomdát St. Louisban. |
01:14:33 |
Mennyit fizetett önnek? |
01:14:35 |
Én fizettem neki. 3,000 dollárt. |
01:14:38 |
- 3,000 dollárt? - Kisebb vagyon. |
01:14:42 |
De volt egy kis biztosítási pénzem, mert a férjem... |
01:14:48 |
- Ne! - Öngyilkos lett? |
01:14:50 |
Igen. |
01:14:51 |
Én pedig arra gondoltam, mi mást tehetnék a biztosítási pénzzel. |
01:14:55 |
Aztán, a könyvet elkezdték eladni, |
01:14:57 |
és a Bobbs-Merrill átvette, így most igazi kiadóm van. |
01:15:01 |
És õk fizettek önnek valamit? |
01:15:03 |
Egyáltalán nem. |
01:15:04 |
Becsaptak. Ellopták a szerzõi jogaimat, |
01:15:08 |
most pedig itt az új kiadás, és találják ki, mi történik? |
01:15:11 |
- Micsoda? - A tartalomjegyzék teljes katasztrófa. |
01:15:15 |
Ha a hamis csirke receptjét keresi, nem találja meg a h-nál. |
01:15:20 |
Igazán? |
01:15:22 |
A "csirkecomb, hamis" címszó alatt van. |
01:15:25 |
Nem. |
01:15:28 |
Csak arról akart beszélni, |
01:15:31 |
hogyan csapta be a kiadója, |
01:15:35 |
több ezer dollárnyi szerzõi jogdíjjal. |
01:15:38 |
Ettõl felfogtam, hogy... |
01:15:41 |
nem lesz egyszerû a kiadás. |
01:15:45 |
Ez itt Avistõl jött neked. |
01:15:54 |
Istenkém, nos. |
01:16:03 |
Avis imádja a mártás fejezetemet. |
01:16:06 |
Ez csodálatos, drágám. |
01:16:09 |
Ó, nem. |
01:16:11 |
Megmutatta valakinek. Mikor határozottan megtiltottam neki. |
01:16:18 |
Megmutatta egy szerkesztõnek a Houghton Mifflinnél Bostonban, |
01:16:22 |
és a bostoni szerkesztõ megmutatta a kiadó vezetõjének... |
01:16:27 |
Paul! Paul! |
01:16:29 |
Igen? Mi, mi, mi? Mi az, mi az? |
01:16:32 |
Ki akarják... |
01:16:35 |
Ki akarják adni a könyvünket. |
01:16:37 |
Ez remek hír! |
01:16:39 |
És elõleget akarnak adni. |
01:16:42 |
Mennyit? |
01:16:43 |
- 250 dollárt! - Ne. |
01:16:47 |
És mikor a könyv készen lesz, még 500-at! |
01:16:51 |
Annyira büszke vagyok rád. |
01:16:53 |
A szerkesztõ imádta a könyvet! |
01:16:57 |
Imádta. |
01:17:04 |
Így az elégett ragu szagával a levegõben, |
01:17:08 |
gyomorgörccsel ébredtem. |
01:17:11 |
Beteget jelentettem. |
01:17:13 |
És visszamentem az ágyba pár órára. |
01:17:16 |
Írd le. Írd be a blogba, arra az esetre, ha valaki az irodában olvassa. |
01:17:19 |
És visszamentem az ágyba pár órára. |
01:17:24 |
Délre valahogyan képes voltam magam álló helyzetbe hozni. |
01:17:29 |
Mit fõz? |
01:17:30 |
Megvettem a boeuf bourguignon hozzávalóit, mindent újra. |
01:17:33 |
Boeuf bourguignon-t. |
01:17:34 |
Hazacipeltem. |
01:17:37 |
És fõztem egy másik boeuf bourguignon-t. |
01:17:40 |
Desszertnek pedig bajor málnakrémet csináltam. |
01:17:45 |
A nap végére jól éreztem magam. |
01:17:47 |
Vacsorát fõztem egy legendának, |
01:17:49 |
még akkor is, ha nem is hallottam róla pár hónappal ezelõttig. |
01:17:52 |
Talán felajánl neked egy könyvszerzõdést. |
01:17:55 |
Mi van, ha megteszi? |
01:17:57 |
Úgy értem, mit jelentene ez? Azt jelentené, hogy talán író vagyok. |
01:18:03 |
Mennyi pénzt keresnek az emberek egy könyvvel? |
01:18:06 |
Elõlegként? Fogalmam sincs. |
01:18:09 |
- 100,000 dollár? - Ezt ki se mondd. |
01:18:21 |
Halló? |
01:18:24 |
Üdv. |
01:18:27 |
Tudom. Tudom. Tudom. Itt is van. Kutyák és macskák. |
01:18:34 |
Tudom. |
01:18:36 |
Tudom. |
01:18:39 |
Tudom. |
01:18:41 |
Nos, köszönöm. |
01:18:43 |
Viszont hallásra. |
01:18:47 |
Tehát nem jön. |
01:18:52 |
A pasi volt a Christian Science Monitortól. |
01:18:56 |
Esik. |
01:18:59 |
És Long Island Cityben élünk, és õ idõs már. |
01:19:03 |
Ez megalázó. |
01:19:05 |
De nézd a jó oldalát, több ragu marad nekünk. |
01:19:09 |
Most az egyszer, megtennéd, hogy nem a napos oldalát nézed? |
01:19:12 |
De. Nos, nincs vége a világnak. |
01:19:18 |
Gondoltam rá, tényleg gondolkodtam. Arra gondoltam: könyvszerzõdés. |
01:19:23 |
Én és Judith Jones, és boldogan élünk, míg meg nem halunk. |
01:19:25 |
Akkor pedig lenne egy kis pénzünk, |
01:19:27 |
és nem kellene egy pizzéria fölött élnünk, egész hátralévõ életünkben. |
01:19:31 |
Hogy fogom ezt megmagyarázni? |
01:19:32 |
Az olvasóim zaklatottak lesznek. Annyira beleélték magukat. |
01:19:37 |
- Az olvasóid igazán zaklatottak lesznek. |
01:19:39 |
- Nem lett volna szabad elmondanom mindenkinek. |
01:19:42 |
Túlélik. |
01:19:44 |
Valahogyan... |
01:19:47 |
túl fogják élni az olvasóid. |
01:19:53 |
- Sótlan? - Már nem. |
01:19:57 |
Köszönöm, hogy szólsz. |
01:19:58 |
Majdnem hagytad, hogy Judith Jonest |
01:20:00 |
sótlan boeuf bourguignon-nal etessem meg. |
01:20:02 |
Ez rémálom. Mindenkinek elmondtam, hogy jön. |
01:20:04 |
Túl fogják élni. |
01:20:05 |
És amikor ennek az évnek vége lesz, és már alig tudom kivárni, |
01:20:08 |
az olvasóidnak tovább folytatják valahogy az életüket. |
01:20:13 |
- Én viszont nem, ezt mondod? - Nem tudom. Fogalmam sincs. |
01:20:16 |
Mármint, mi fog történni, ha már nem leszel az univerzum középpontjában? |
01:20:19 |
Hát ez remek. |
01:20:21 |
Végre teljesen elköteleztem magam valamivel. |
01:20:24 |
Jó, talán egy kicsit narcisztikus lettem. |
01:20:26 |
Egy kicsit? Egy 10-es skálán? |
01:20:29 |
Jó, 9.3. De mit gondolsz, mi a blog? Én, én és én, nap nap után. |
01:20:33 |
Azt hittem, szórakoztató lesz. Mekkora hülyeség! |
01:20:35 |
Kiderült, hogy egy csomó összeomlás lett belõle, ahogy te nevezed, |
01:20:37 |
de nem tûnnek összeomlásnak. |
01:20:38 |
Úgy tûnik, mintha egy teljesen magába forduló személlyel élnék együtt, |
01:20:41 |
aki ír dolgokat egy nagy rakás teljesen idegennek. |
01:20:44 |
És ennek nagy kalandnak kellene lennie, de nem az. |
01:20:46 |
Ez az életünk. A házasságunk. |
01:20:48 |
És itt, ebben a szobában, nem tûnik kalandnak, csak szarnak tûnik. |
01:20:52 |
- A te ötleted volt! - Tudom, annyira sajnálom. |
01:20:54 |
Mi az ördögöt gondoltam? És mondok valami mást is. |
01:20:57 |
Nem vagyok szent. |
01:20:59 |
- De az vagy. - Nem, nem vagyok! |
01:21:01 |
- De az vagy. - Nem, nem vagyok! |
01:21:03 |
Seggfejnek érem magam minden alkalommal, amikor mondod! |
01:21:07 |
És ne írj errõl a blogodban. |
01:21:09 |
- Mirõl? - Errõl a veszekedésrõl! |
01:21:14 |
Elmegyek. |
01:21:34 |
- Jól vagy, Julia? - Igen, remekül. |
01:21:37 |
Tökéletesen jól. |
01:21:40 |
Kedves Avis, ma befejeztük a pakolást, |
01:21:45 |
és holnap elhagyjuk a szeretett Párizst Marseilles-ért. |
01:21:49 |
Pault nevezték ki a kultúrkapcsolatok megbízottjává Dél-Franciaországban. |
01:21:53 |
Nagyon nehéz úgy tennem, mintha ez nem lenne számomra keserves. |
01:21:59 |
Veszek kenyeret. |
01:22:01 |
Marseilles elõnye, hogy nem fogja elterelni a figyelmem, mint Párizs. |
01:22:07 |
Vagyis képesek leszünk befejezni a könyvet. |
01:22:11 |
Bár nem határidõre. |
01:22:15 |
Legalább még Franciaországban vagyunk. |
01:22:21 |
Kedves Avis, nem tudom, mivel érdemeltük ezt ki, |
01:22:25 |
de Németországban vagyunk. |
01:22:28 |
Tulajdonképpen Bonn elõvárosában, amit Plittersdorf am Rheinnek neveznek, |
01:22:32 |
ami sokkal festõibbnek hangzik, mint amilyen a valóságban. |
01:22:36 |
Mellesleg, semmi esély rá, hogy találkozzunk az új határidõkor. |
01:22:40 |
Legalább még két év kell. |
01:22:45 |
Idõközben Pault Washingtonba hívták. |
01:22:48 |
Fogalmunk sincs, miért. |
01:22:50 |
Nos, elõ fognak léptetni végre. Muszáj nekik. |
01:22:54 |
Nos, nem tudom, miért hívnának Washingtonba, hogy ezt megmondják. |
01:22:59 |
Küldhetnének egy telexet. Sokkal olcsóbb lenne. |
01:23:02 |
Akkor pedig újra áthelyeznek. |
01:23:04 |
Megkérdezik, melyik szeretnéd jobban: Párizst vagy Párizst. |
01:23:11 |
Lehetséges. Nem nagyon valószínû, de lehetséges. |
01:23:14 |
És ha visszaküldenek Párizsba, |
01:23:16 |
akkor kereshetnék lakást, amikor ott leszek a jövõ héten. |
01:23:21 |
Jó ötlet, igaz? |
01:23:24 |
Ígérem, hogy abban a percben hívlak, amint megmondják, |
01:23:27 |
visszaküldenek-e Párizsba, rendben? |
01:23:29 |
Rendben. |
01:23:32 |
- Tudom, drágám. Tudom. - Azt hiszem, megtörténhet. |
01:23:33 |
Megtörténhet, tudom. |
01:23:35 |
Maradj így. Tökéletes. |
01:23:36 |
Mosolyogj, kacsa. |
01:23:38 |
- Jó. remek. - Tedd össze a lábad, drágám. |
01:23:41 |
Nagyon egyszerû. |
01:23:42 |
Megmondjuk, hogy neki kisebb rész jut a szerzõi jogdíjakból, |
01:23:46 |
mivel teljesen világos, hogy õ nem képes |
01:23:49 |
heti 40 órát erre fordítani, mint te és én. |
01:23:53 |
- A 60 óra valószínûbb. Talán 80... - Pontosan. |
01:23:55 |
- Te és én vaches enragées vagyunk. - Pontosan. Õrült tehenek. |
01:24:01 |
De képtelen vagyok rávenni magam, hogy megmondjam Louisette-nek. |
01:24:06 |
- Muszáj lesz megtenned. - Megteszem. Hidegvérûnek kell lennünk. |
01:24:10 |
Sokkal jobban fogom szeretni, ha ezt elintézzük. |
01:24:15 |
Nem arról van szó, hogy nem segítesz valamilyen értelemben. |
01:24:20 |
De segítek. |
01:24:23 |
Az én ötletem volt, hogy borsót adjunk a coq au vin recepthez. |
01:24:26 |
Tudjuk, és ez csodálatos ötlet volt, |
01:24:30 |
de a könyv remekmû lesz. |
01:24:33 |
De mi egy csapat vagyunk. |
01:24:35 |
Mi vagyunk a Les Trois Gourmandes. Egy mindenkiért. |
01:24:39 |
Igen, ez teljesen igaz, Louisette. Ez igaz. |
01:24:43 |
És nagyon értékes voltál a projektben. |
01:24:47 |
Köszönöm. |
01:24:49 |
De... |
01:24:52 |
De... |
01:24:55 |
El fogok válni. |
01:24:58 |
- Tessék? - Jean-Luc elhagy. |
01:25:03 |
Annyira sajnálom. Ó, Louisette! Felejtsd el, hogy egyáltalán megemlítettem. |
01:25:10 |
De nem fair Louisette-tõl, hogy ugyanannyi pénzt kapjon, mint mi. |
01:25:13 |
Simca, nem most kell ezt megvitatnunk. El fog válni. |
01:25:15 |
De nem végzi a munkáját. |
01:25:19 |
Nem végzed a munkád, így a részednek 10%- nak kellene lennie. |
01:25:24 |
10 százalék? |
01:25:25 |
Nem dolgozol. |
01:25:28 |
25. |
01:25:30 |
- 15. - 20. |
01:25:31 |
18, és egy fillérrel sem több. |
01:25:34 |
És ahol a nevünk áll, azt hiszem az kellene legyen: |
01:25:37 |
"Julia Child és Simone Beck, Louisette Bertholle közremûködésével. " |
01:25:43 |
- "Közremûködésével"? - És kisebb betûkkel. |
01:25:45 |
Nem, nem, nem, nem, Simca. |
01:25:47 |
A neveink szigorúan... Szigorúan |
01:25:50 |
egyformán... És betûrendben. Betûrendben. |
01:25:57 |
Még csak nem is az õ ötlete volt, hogy borsót tegyünk a coq au vin-ba. |
01:26:01 |
- Nem. - De ez zavar engem. |
01:26:07 |
Nekem? |
01:26:09 |
Dear Avis, átmentünk a saját Kafka-variációnkon. |
01:26:14 |
Paul átment Washingtonba, én pedig ártatlanságomban azt hittem, |
01:26:18 |
biztosan azért, mert az Egyesült Államok kormánya |
01:26:21 |
végre felfogta, milyen értékes is õ. |
01:26:25 |
Távol sem. Nyomoztak utána. |
01:26:30 |
Három napot töltött egy ablaktalan szobában, |
01:26:34 |
félméternyi magas papírhalom mellett, ami az asztalon állt. |
01:26:39 |
Kikérdezték a barátainkról, a könyvünkrõl, |
01:26:42 |
a Kínában töltött éveinkrõl, a hazafiasságunkról. |
01:26:45 |
Még azt is megkérdezték tõle, hogy homoszexuális-e. |
01:26:48 |
- Ön homoszexuális, Mr. Child? - Nem. |
01:26:53 |
Nem vagyok homoszexuális. |
01:26:55 |
Ez nem tréfa. |
01:26:59 |
Jól tudom. |
01:27:01 |
Felmentették, de mélységesen megsérült. |
01:27:06 |
Julia, rémálom volt. |
01:27:11 |
Mit fogok csinálni? |
01:27:14 |
Úgy érzem, az egész életem hiábavaló volt. |
01:27:17 |
- Paul. - Van még egy áthelyezés, |
01:27:21 |
aztán visszavonulok, és aztán mi lesz? |
01:27:27 |
Ki fogjuk találni. |
01:27:34 |
Egyszerûen nem tudom, mire volt ez az egész. |
01:27:38 |
Tudod? |
01:27:43 |
Neked legalább ott a könyved. |
01:27:46 |
Nos, az a te könyved is. |
01:27:49 |
Igazán. |
01:27:52 |
Nélküled nem lenne könyv. |
01:27:55 |
Nem mintha Simca és én valaha is befejeznénk. |
01:28:00 |
- Egy nap be fogjátok fejezni. - Kezdek kételkedni benne. |
01:28:21 |
Szóval, hogy megfordítsam a dolgokat, |
01:28:23 |
találják ki, hogy 6:22-kor tegnap este, ki nem jött el vacsorára? |
01:28:28 |
Így van. |
01:28:29 |
Az esõ ömleni kezdett, és Judith Jones lemondta. |
01:28:33 |
Teljesen összetörtem. |
01:28:36 |
És mindennek a tetejébe, |
01:28:37 |
szörnyû vitám volt a férjemmel, és õ itt hagyott. |
01:28:55 |
A boeuf bourguignon ízletes volt, nem mintha megettem volna. |
01:28:59 |
A bajor málnakrémet vittem magammal az irodába. |
01:29:10 |
'Reggelt. |
01:29:12 |
Julie, be tudnál jönni? |
01:29:14 |
Nem mondtam meg neki, esküszöm. |
01:29:17 |
Julie? |
01:29:23 |
- Jobban érzed magad? - Sokkal. |
01:29:27 |
Tehát elégetted a ragut? |
01:29:31 |
De nem ezért nem jöttem dolgozni. Azért nem jöttem dolgozni, mert... |
01:29:35 |
Gyomorinfluenza. |
01:29:37 |
Figyelj, ez egy szabad ország. |
01:29:39 |
De ebben az internetes dologban nem akarok benne lenni. Jó? |
01:29:44 |
És ha nem érzed magad úgy, hogy dolgozni gyere, tudasd velem. |
01:29:48 |
Valaki akarja majd a munkát. Mi próbálunk dolgozni itt. |
01:29:54 |
Sajnálom. |
01:29:57 |
Bárki más kirúgna. |
01:29:59 |
Egy republikánus kirúgna. |
01:30:02 |
Nem vagyok pöcs. |
01:30:10 |
Ez sokkolt. Nem hiszem el. |
01:30:14 |
Ti olyan igaziak voltatok. Ha te és Eric |
01:30:16 |
nem vagytok képesek együtt élni, akkor ki? |
01:30:18 |
Mindenféle ember képes rá. Csak én nem, mert ribanc vagyok. |
01:30:24 |
Az vagyok, Sarah. Ribanc. |
01:30:27 |
Tudom. Tudom, hogy az vagy. |
01:30:31 |
Mellesleg Garth és én szakítottunk. |
01:30:33 |
Istenem, meg se kérdeztem. Egyirányú utca vagyok, ahogy Eric mondja. |
01:30:36 |
Semmi gond. Nem voltam bele szerelmes. |
01:30:39 |
Tényleg azt hiszed, hogy ribanc vagyok? |
01:30:42 |
- Hát igen. - Tudom. |
01:30:44 |
De ki nem az? |
01:30:47 |
Julia. |
01:30:50 |
Gondolkodtam Juliáról és rólam. |
01:30:53 |
Titkárnõ volt egy közhivatalban, ahogyan én is. |
01:30:57 |
Egy igazán rendes pasi vette el. Egy igazán rendes pasi vette el engem. |
01:31:02 |
Mindketten elvesztünk, |
01:31:04 |
és mindkettõnket a kaja mentett meg, ilyen vagy olyan módon. |
01:31:07 |
Tehát fontos átfedések vannak. De nézzünk |
01:31:11 |
szembe vele, nem vagyok Julia Child. |
01:31:14 |
Julia Child soha nem veszítette el a hidegvérét, mert valami túlfõtt, |
01:31:18 |
vagy összeesett a sütõben, vagy szimplán csak széthullott. |
01:31:23 |
És soha nem volt szörnyû a férjével, ebben biztos vagyok. |
01:31:26 |
És soha nem viselkedett úgy, mintha nem lenne ideje a házasságára, |
01:31:29 |
ahogyan én, sajnos el kell mondanom, néha viselkedek. |
01:31:32 |
Szeretném, ha jobban hasonlítanék rá. Õ megérdemelte a férjét, én viszont nem. |
01:31:37 |
Ez az igazság. |
01:31:39 |
Nos, mindenesetre, ez az igazság eddig. |
01:31:42 |
Joghurt ebédre. |
01:32:08 |
Üdv, Eric Powell vagyok az Archaeology magazintól. Hagyjon üzenetet. |
01:32:13 |
Utáltam nélküled aludni a múlt éjjel. |
01:32:17 |
Hol vagy? |
01:32:19 |
Hiányzol. |
01:32:51 |
- Halló? - Édes, van valami baj? |
01:32:56 |
Nem. |
01:32:58 |
Miért gondolod? |
01:33:00 |
Neked és Ericnek van valami problémátok? |
01:33:02 |
Természetesen nincs. |
01:33:04 |
- Ott van, beszélhetnék vele? - Nincs itt. |
01:33:07 |
Most olvastam a blogodat, és olyan idegen volt, és nagyon elgondolkodó. |
01:33:11 |
- Hol van Eric? - Elment. |
01:33:14 |
Kiment pizzát venni. |
01:33:16 |
Abbahagytad a fõzést? |
01:33:18 |
Csak idõlegesen. Egy kis szünetet tartok a fõzésben. |
01:33:22 |
Nos, térj vissza hozzá. |
01:33:24 |
Jót tenne neked, ha valamit befejeznél egyszer az életben. |
01:33:27 |
- Julia nem adta fel. - Ki mondja, hogy feladom? |
01:33:30 |
Én csak azt mondom, hogy ne add fel. |
01:34:21 |
Szia. |
01:34:25 |
Visszajöttél? |
01:34:27 |
Kérlek, gyere vissza. |
01:34:31 |
Mi van vacsorára? |
01:34:49 |
Nos, Avis azt mondta, itt lesz. Még ha késünk is. |
01:34:54 |
Ha nincs itt, foghatunk taxit. |
01:34:56 |
Valószínûleg van taxi Bostonban. |
01:34:58 |
Itt lesz. Skót mintás kabátot visel. |
01:35:03 |
Így fogom megismerni õt. |
01:35:06 |
Hogy érted, hogy felismerni õt? Megváltozott? |
01:35:13 |
Nos... |
01:35:15 |
"Keress egy középkorú nõt skót kockás mintás kabátban. " |
01:35:21 |
- Szóval... - Te és Avis soha nem találkoztatok? |
01:35:23 |
Csak levelezõ barátok vagyok. |
01:35:25 |
Nem ismeritek egymást? |
01:35:27 |
Nos, ismerjük. Írunk egymásnak. |
01:35:29 |
De hogyan kezdtetek írni egymásnak? |
01:35:34 |
Ez egy hosszú történet. |
01:35:38 |
Avis férje, Bernard De Voto, aki már halott, csodálatos, csodálatos író volt. |
01:35:44 |
Írt egy cikket a Harper magazinba a rozsdamentes acél késekrõl, |
01:35:50 |
- és hogy mennyire megveti õket. - Igen. |
01:35:53 |
És pedig írtam neki egy rajongó levelet, mert 100%- ban igaza volt, |
01:36:00 |
és Avis válaszolt. |
01:36:02 |
Aztán én válaszoltam neki. Aztán õ válaszolt nekem. |
01:36:07 |
És ennek már ennek már nyolc éve, azt hiszem. |
01:36:22 |
- Avis. - Julia. |
01:36:27 |
- Kedves barátom. - Nézd csak. |
01:36:34 |
Briliáns barátom. Isten áldjon meg. |
01:36:37 |
Ez nagyon lenyûgözõ vállalkozás, Mrs. Child and Mrs. Beck. |
01:36:43 |
Nagyon-nagyon szépen köszönjük. |
01:36:46 |
A szerkesztõjüknek is tetszik. |
01:36:48 |
Igen. Azt hiszem, briliáns. |
01:36:51 |
Igazán semmi más hasonló nincs a piacon. |
01:36:54 |
- A gond nemcsak a hossza. - 700 oldal. |
01:37:00 |
- Igen, tudjuk. Hosszú. - Igen, tudjuk, hogy hosszú. |
01:37:04 |
700 oldal csak mártásoknak és szárnyas recepteknek. |
01:37:11 |
Gondoltunk rá, hogy kiadhatnák sorozatban, kötetenként. |
01:37:15 |
Elsõ kötet: mártások. |
01:37:17 |
- Második kötet... - Szárnyasok. |
01:37:21 |
Igen. |
01:37:23 |
Harmadik kötet: halak. Hús, zöldségek és a desszert. |
01:37:29 |
Ez egy, kettõ, három... Ez hat kötet. |
01:37:33 |
Tojás. |
01:37:35 |
- Tojás. - Tojás. Hét. Hét kötet. |
01:37:39 |
De mi nem akarunk egy enciklopédiát kiadni. |
01:37:42 |
Azt gondoltam, hogy ezt háziasszonyoknak szánták. |
01:37:44 |
Igen, a háziasszonyok valami gyorsat akarnak, amit össze lehet keverni. |
01:37:50 |
Mint ez. |
01:37:53 |
De ha beszélhetek mindenki nevében, |
01:37:56 |
ha szeretnék átgondolni, biztosan mindannyiunkat érdekelne. |
01:38:04 |
Simca, annyira sajnálom. |
01:38:08 |
Rossz társat választottál. |
01:38:11 |
Igen, ezzel a nõvel kellett volna |
01:38:13 |
dolgoznom: "Sült Alaszka virágos lábasban. " |
01:38:17 |
Egyszerûen vegyük el a könyvet a Houghton |
01:38:20 |
Mifflintõl, és keressünk másik kiadót. |
01:38:22 |
Most kezdtünk harcolni. Julia, a könyved mestermû. |
01:38:27 |
Mi a pehelycukor pihe? |
01:38:29 |
És tartsátok meg az elõleget, mellesleg. A teljes 250 dollárt. |
01:38:35 |
Egy fillért se adjatok vissza belõle. |
01:38:37 |
Miért döntöttük úgy, hogy csináljuk ezt? Mire gondoltunk? |
01:38:43 |
Ki tud visszaemlékezni? |
01:38:46 |
Én tudok. |
01:38:49 |
Francia szakácskönyvet akartunk írni |
01:38:51 |
amerikai nõknek, akiknek nincs szakácsuk. |
01:38:54 |
Tehát, akkor csináljuk. Megcsináljuk újra. |
01:39:01 |
És ez az. Könnyû lesz. |
01:39:05 |
Igen. A desszert rész készen van. Hála Simcának egyszerûen briliáns. |
01:39:11 |
Köszönöm. |
01:39:13 |
Csak még nem gépeltem le. |
01:39:16 |
De legalább lesz valami munkám Oslóban. |
01:39:52 |
Eric, gyere nézd meg a világ leggyönyörûbb csirkéjét. |
01:40:07 |
Csintalan. |
01:40:15 |
Hûha. |
01:40:17 |
Istenem. |
01:40:22 |
Olyan jól érzem magam. Nem, komolyan. Imádom! |
01:40:26 |
Csak ízlelgetni akarom ezt a pillanatot. |
01:40:30 |
A pillanatot, amikor minden lehetséges. |
01:40:32 |
A pillanatot, amikor el tudod képzelni, |
01:40:34 |
hogy mindent szeretni fognak, amit csinálsz, |
01:40:37 |
és millió példányt fogsz eladni, és az megváltoztatja a világot. |
01:40:43 |
Igen. De én azt hiszem, ezt nagy palack bornak nevezik. |
01:40:47 |
- Nem gondolod? - Igen. |
01:40:48 |
Mi a vacsora? |
01:40:54 |
Mi van, ha nem eszik disznóhúst? |
01:40:56 |
Ételekrõl ír. Persze, hogy eszik disznóhúst. Remek leszel. Remek leszel. |
01:41:01 |
Igazad van. Tudom, hogy igazad van. Biztos vagyok benne, hogy igazad van. |
01:41:05 |
- Korán jött? - Idõben. |
01:41:07 |
- Befejezem, befejezem. - Köszönöm, köszönöm. |
01:41:08 |
Rettenetes ember vagy. És nagyon nehéz veled élni. |
01:41:14 |
Ki az? |
01:41:15 |
Amanda Hesser a New York Timestól. |
01:41:18 |
Jöjjön be. |
01:41:24 |
Mintha valamilyen módon érezném Juliát, amikor ilyesmit csinálok, |
01:41:27 |
mint tanárt, mint egy hangot. |
01:41:29 |
Beszélgetek vele, míg fõzök. |
01:41:33 |
És úgy érzem, itt van velem a konyhában. |
01:41:36 |
Olyan, mint a képzeletbeli barátja. |
01:41:38 |
Igen. |
01:41:40 |
És, persze, a személy, akinek minden nap írok. |
01:41:42 |
Bár nem tudom, olvassa-e. Nem tudom. |
01:41:45 |
Meghalok, hogy találkozzak vele. |
01:41:47 |
Szeretnék a koszorúslány lenni az esküvõjén 1946-ban. |
01:41:52 |
Tudom, hogy ahhoz idõutazás felfoghatatlan eseménye kellene, |
01:41:56 |
de ez olyasmi, amire gondolni tudok. |
01:41:59 |
Tervezünk egy zarándoklatot Julia Cambridge-i konyhájába, |
01:42:02 |
a Smithsonian múzeumba, amikor ennek vége lesz. |
01:42:04 |
De elõbb, be kell fejeznem 15 napom és 24 receptem van, |
01:42:10 |
és még ki kell csontoznom egy kacsát. |
01:42:16 |
Azt olvastam valahol, hogy neveletlenség azt |
01:42:19 |
mondani, hogy nyamm, amikor eszünk, de nyamm. |
01:42:44 |
Alsó-Manhattan Fejlesztési Társaság, itt Julie Powell. Kérem, tartsa. |
01:42:48 |
Alsó-Manhattan Fejlesztési Társaság, itt Julie Powell. Tartaná kérem? |
01:42:52 |
- Igen. - Remek. |
01:42:53 |
- Alsó-Manhattan Fejlesztési... - Julie, Sarah vagyok. |
01:42:55 |
A New York Times. Nem tudom elhinni! |
01:42:57 |
Tudom. Tudom, tudom, tudom, tudom. Visszahívhatlak? |
01:43:00 |
Vissza kell, hogy hívjalak. Tartsd. |
01:43:02 |
Halló, itt Julie Powell. Miben segíthetek? |
01:43:07 |
- Szia. - Szia. |
01:43:10 |
Találd ki, mi van? Üzenetek a rögzítõn. |
01:43:15 |
Hatvanöt. |
01:43:16 |
- Hatvanöt? - Hatvanöt. |
01:43:24 |
Ha maga Julie Powell a ma reggeli New York Timesból, Judy Clain vagyok. |
01:43:28 |
A Little Brown szerkesztõje vagyok, és szeretnék beszélni önnel arról, |
01:43:30 |
érdekelné-e egy könyv megírása. |
01:43:33 |
Hívjon a következõ számon: 212- 049-0067. |
01:43:39 |
Üdv, Sarah Chalfant vagyok. Irodalmi ügynök. |
01:43:42 |
Nem tudom, van-e ügynöke, |
01:43:43 |
de szeretnék beszélni önnel arról, hogy képviselhetném. |
01:43:47 |
- A CBS reggeli híradójában producere vagyok. - Eric, író leszek! |
01:43:51 |
Író vagy. |
01:43:56 |
Ruth Spungen vagyok, a Food & Wine magazin szerkesztõje. |
01:43:59 |
Kérem, hívjon a 212- 157-3245-ös számon. |
01:44:03 |
- Körtelepényt kell csinálnom. - Késõbb. |
01:44:06 |
Szia. Itt az anyád. Benne vagy a New York Timesban! |
01:44:10 |
Meg kell mondanom, mindenki hívogat. |
01:44:13 |
És Jessie néni unokahúga, Dorrie, Abilene-bõl, |
01:44:16 |
akinek a férje megnyerte a piteevõ versenyt, |
01:44:18 |
és keresztrejtvény pasi, |
01:44:20 |
mindenki elõfizet a New York Timesra. Abilene-ben látták. |
01:44:23 |
Mindenki annyira izgatott! |
01:44:26 |
Itt Ken Dryer. A Random House szerkesztõje vagyok, |
01:44:28 |
most olvastam a blogját, és remek. Szeretnénk öntõl valamit publikálni. |
01:44:32 |
A Bon Appétit szerkesztõje vagyok. |
01:44:34 |
Üdv, a Food Network producere vagyok. Szeretnénk találkozni önnel. |
01:44:37 |
- Beszélni önnel. - Van pár ötletünk. |
01:44:39 |
Nem tudom, gondolt-e arra, hogy átalakítsa ezt... |
01:44:41 |
- Egy könyv. - Egy film. |
01:44:42 |
- Egy televíziós sorozat. - Egy nõi show. |
01:44:44 |
- Hívjon fel. - Hívjon fel. |
01:44:45 |
Hívjon fel. |
01:44:50 |
Köszönöm, Istenem. |
01:44:58 |
Gimlet koktél. |
01:45:00 |
- Tessék. - Köszönöm. |
01:45:02 |
- Üdv, itt Julie. - És Eric. |
01:45:04 |
- És elfoglal minket a fõzés. - És a bloggolás. |
01:45:07 |
Meg más dolgok, szóval hagyjon üzenetet. |
01:45:10 |
- Te jobbat csinálsz. - Csak erõsebbet. |
01:45:13 |
Üdv, Barry Ryan vagyok a Santa Barbara-i News-Presstõl, |
01:45:15 |
és cikket írok Julia Child 90. születésnapjára, |
01:45:19 |
és megkérdeztem õt a blogjáról, |
01:45:20 |
és õszintén, elég kurta volt ezzel kapcsolatban, |
01:45:24 |
tehát gondoltam, talán hozzáfûzne valamit. |
01:45:26 |
Halló? |
01:45:28 |
Igen, én. |
01:45:33 |
Õ mondta ezt? |
01:45:36 |
Julia Child ezt mondta? |
01:45:42 |
Olvasta a blogomat? |
01:45:48 |
Nem, nem igazán szeretnék semmit hozzáfûzni. |
01:45:52 |
De köszönöm, hogy hívott. |
01:45:59 |
Julia gyûlöl engem. |
01:46:06 |
Jule? |
01:46:10 |
Gyûlölnek minket. |
01:46:12 |
Kik? |
01:46:14 |
A Houghton Mifflin. |
01:46:28 |
- Õk nem gyûlölnek téged. - De. Teljes mértékben. |
01:46:32 |
Nem, õk azt mondják, hogy a könyv jó. |
01:46:35 |
De nem akarják kiadni. |
01:46:37 |
Nos, azt gondolják, túl drága. Azt hiszik, gazdaságtalan. |
01:46:41 |
Nyolc év ment rá az életünkbõl, hogy találjak valamit, amit csinálhatok, |
01:46:49 |
hogy most ne legyen semmi, amit csinálhatok. |
01:46:53 |
Ó, nos. |
01:46:55 |
Hüp-hüp! |
01:46:58 |
Most mi legyen? |
01:47:03 |
- Tanár vagy. - Igen. |
01:47:04 |
Taníthatsz. |
01:47:07 |
Igaz? Haza megyünk, és... |
01:47:10 |
Hol van az az otthon? |
01:47:12 |
Hol élünk? |
01:47:18 |
- Az az otthon, ahol éppen vagyunk. - Igen. |
01:47:22 |
Rendben? És megoldjuk. Kitaláljuk. |
01:47:27 |
- Taníthatsz a saját konyhánkban. - Igaz. |
01:47:29 |
Taníthatsz a televízióban. |
01:47:35 |
Televízióban? |
01:47:36 |
- Én? - Igen. |
01:47:38 |
- Paul. - Nem, Julia. |
01:47:40 |
Azt hiszem, remek lennél a televízióban. Komolyan. |
01:47:44 |
- Paul! - Ezt hiszem, tényleg. |
01:47:46 |
Ne... |
01:47:47 |
Nem viccelek veled. Nem. |
01:47:51 |
Valaki ki fogja adni a könyved. |
01:47:53 |
Valaki el fogja olvasni a könyved, és rájön, hogy mit csináltál. |
01:47:57 |
Mert a könyved csodálatos. |
01:48:00 |
A könyved egy zseni munkája. |
01:48:03 |
A könyved meg fogja változtatni a világot. |
01:48:09 |
Hallasz engem? |
01:48:13 |
Annyira édes vagy. |
01:48:17 |
te vagy |
01:48:19 |
a legédesebb férfi. |
01:48:26 |
Baszd meg õket. |
01:48:32 |
Judith, vetnél erre egy pillantást? |
01:48:35 |
A mi elszánt irodalmi felderítünk, Avis De Voto, |
01:48:38 |
a barátja valakinek, aki írt egy hatalmas francia szakácskönyvet. |
01:48:41 |
A Houghton Mifflin most utasította el. |
01:48:44 |
"Francia receptek amerikai szakácsoknak. " Borzasztó cím. |
01:48:49 |
Jó szórakozást, Judith. |
01:49:24 |
Nyamm. |
01:49:34 |
Nyamm. |
01:49:37 |
Istenkém. |
01:49:47 |
- Itt van. Persze. - Mi... |
01:49:52 |
- Ki az? - Nem tudom. |
01:49:59 |
Expressz küldemény Mrs. Julia Childnak. |
01:50:01 |
Hûvös van! |
01:50:05 |
Tessék. |
01:50:33 |
Kedves Mrs. Child, |
01:50:35 |
olvastuk a nagyszerû francia szakácskönyvét, |
01:50:38 |
tanulmányoztuk, fõztünk belõle, felmértük, és így tovább. |
01:50:42 |
És arra a következtetésre jutottunk, hogy ez egyedülálló könyv, |
01:50:45 |
és büszkék lennénk, ha kiadhatnánk. |
01:50:47 |
Paul! Paul! |
01:50:49 |
Mi van? Mi, mi, mi, mi? |
01:50:52 |
Knopf... |
01:50:54 |
Knopf ki akarja adni a könyvünket. |
01:50:56 |
"K-nopf" vagy "Nopf"? |
01:50:59 |
- Kit érdekel? - Kit érdekel? |
01:51:01 |
1,500 dollár elõleg akarnak ajánlani nekünk. |
01:51:05 |
Ó, Istenem. |
01:51:08 |
"Úgy hisszük, hogy a könyve azt éri el francia konyhával Amerikában, |
01:51:13 |
"amit Rombauer a Fõzés élvezete könyve elért a hagyományos konyhával. |
01:51:17 |
"És ilyen módon árusítanánk. " |
01:51:19 |
Julia! |
01:51:22 |
Amikor találkozunk, ami remélem nagyon hamar megtörténik, |
01:51:25 |
elsõsorban a könyv címérõl szeretnék önnel beszélni. |
01:51:28 |
Mert mindennél fontosabb, hogy a cím megkülönböztesse ezt a könyvet |
01:51:32 |
minden más szakácskönyvtõl a piacon. |
01:51:36 |
- Ezzel a módszerrel csinálja általában? - Egyáltalán nem. |
01:51:47 |
"Francia konyhamûvészet a gyakorlatban. " |
01:51:53 |
Mit gondol? |
01:51:54 |
Nos, ebben a helyzetben egyáltalán fogalmam sincs. |
01:51:59 |
- Julia, ezt nem teheti. - Rendben van. |
01:52:04 |
Imádom. |
01:52:07 |
Azt mondta "gyûlöl"? Julia Child azt a szót használta: "gyûlölöm"? |
01:52:11 |
Nem. |
01:52:13 |
De azt mondta, nem vagyok tisztelettudó, vagy komoly vagy ilyesmi. |
01:52:18 |
Mennyivel lehet komolyabb még valaki? |
01:52:21 |
Gondolod, hogy azt hiszi, hogy valamiképpen kihasználtam? |
01:52:25 |
El sem olvashatta a blogodat. |
01:52:28 |
Elolvasta? |
01:52:30 |
A férfi nem tudta, hogy olvasta-e. |
01:52:32 |
De egyértelmûen volt róla véleménye. |
01:52:35 |
Gondolod, azért, mert olyan gyakran használom a bé betûs szót? |
01:52:39 |
Lehet. Ki tudja? |
01:52:42 |
Nézd, valami baj van vele, ha nem érti, mit csinálsz. |
01:52:46 |
Nincs vele semmi baj. Semmi. |
01:52:48 |
Egy évet töltöttem vele. Tökéletes. |
01:52:50 |
Julia Child aki a fejedben van, tökéletes, |
01:52:53 |
de Julia Child, aki nem érti meg, mit csinálsz, nem tökéletes. |
01:52:56 |
És az számít, amelyik a fejedben van. |
01:53:02 |
Soha nem fogok találkozni vele. |
01:53:05 |
De már ismered. |
01:53:09 |
- Köszönöm. - Szívesen. Bármikor. |
01:53:14 |
- Õ mentett meg. - Saját magadat mentetted meg. |
01:53:17 |
Fulladoztam, és õ kihúzott az óceánból. |
01:53:21 |
Ne ragadtasd el magad. |
01:53:25 |
Julia Child azért kezdett el fõzni tanulni, |
01:53:27 |
mert szerette a férjét, és szerette az ételt, |
01:53:30 |
és nem tudta, mi mást kezdhetne magával. |
01:53:32 |
És közben, élvezetet talált benne. |
01:53:35 |
Hosszú ideig nem értettem ezt, de most már igen. |
01:53:38 |
Julia tanított meg erre. |
01:53:40 |
De itt van, amire Julia igazából megtanított. |
01:53:43 |
Megtanított fõzni. |
01:53:46 |
Szóval, itt vagyunk. |
01:53:48 |
Egy nap maradt és egy recept. |
01:53:53 |
Talán azt hiszik, hogy egy kacsát kicsontozni lehetetlen teljesítmény. |
01:53:58 |
- És az egész eljárás... - Semmi sem lehetetlen. |
01:54:00 |
...eltarthat 45 percig is elsõ alkalommal a félelem miatt. |
01:54:05 |
Ne féljenek. |
01:54:07 |
Nem félek, Julia. Nem félek. |
01:54:09 |
Tartsuk a kést szemben a kacsával. |
01:54:12 |
Szemben a kacsával. Te vagy a kacsa. |
01:54:15 |
Vágjunk mélyen bele a madár hátába |
01:54:20 |
végig a nyakától kezdve a farkáig, hogy kiemeljük a hátcsontot. |
01:54:25 |
És egy kis, éles késsel, aminek éle mindig a csonttal szemben vágjon... |
01:54:30 |
Megcsináltam. Nézd ezt, Julia. Úgy néz ki, mint a tied. |
01:54:35 |
...le a madár egyik felét... a húst nyomjuk. |
01:54:38 |
Kössük össze a kicsontozott kacsát a deszkán megfordítva. |
01:54:43 |
...ütögessük a helyére. Tekerjük rá a tésztát. |
01:54:46 |
...két órán át, majd vegyük ki a sütõbõl, és hagyjuk pár órán át hûlni. |
01:54:51 |
Nézd! Pont úgy néz ki, ahogyan ki kell néznie. |
01:54:55 |
Tessék. Hoznád a tányérokat is? |
01:54:58 |
- Biztos? - Fogom. |
01:55:06 |
Itt jön. Hûha! |
01:55:09 |
Köszönöm. La piece de résistance. |
01:55:13 |
365 nap. 524 recept. |
01:55:22 |
- Gratulálok! - Köszönöm, srácok. |
01:55:26 |
Kicsim. Ez csodás. |
01:55:30 |
Annyira finom. |
01:55:32 |
Imádom. Imádom. |
01:55:38 |
Eric, soha nem lettem volna képes erre nélküled. |
01:55:42 |
Ahogy azt egyszer valaki mondta, |
01:55:44 |
te vagy a vaj a kenyeremen, és az éltetõ lélegzetem. |
01:55:50 |
A férjemre. |
01:55:52 |
Szeretlek, kicsim. |
01:55:55 |
Köszönöm. |
01:55:56 |
Vége van. |
01:55:59 |
A projektnek vége. Visszatértünk oda, ahol kezdtük, |
01:56:04 |
Eric, én, a macska, kissé megviselten, |
01:56:07 |
ülünk a külvárosban, eszünk. |
01:56:11 |
Szóval mindenkinek köszönöm. |
01:56:13 |
És tudják mit? |
01:56:15 |
Bon appétit. |
01:56:30 |
Látod, hogy milyen magas a pult? Külön neki kellett csináltatni. |
01:56:37 |
A híres mozsara és mozsártörõje. |
01:56:41 |
Ha te mondod. |
01:56:43 |
- Tökéletes. - Csinálj rólam képet. |
01:56:46 |
Oké. |
01:56:49 |
Szép. Valami mást. |
01:56:52 |
Megvan. Beszélek vele. |
01:56:55 |
Ez jó. |
01:56:57 |
Még egyet. |
01:56:58 |
Nagyon édes. |
01:57:01 |
Ez az. Ez az igazi. |
01:57:04 |
Ez az igazi. |
01:57:07 |
Csak adj egy percet. |
01:57:25 |
Szeretlek, Julia. |
01:58:23 |
Megjöttél! |
01:58:27 |
Jó illata van. Mit fogunk enni? |
01:58:29 |
Navarin d'agneau-t. |
01:58:38 |
Van itt valami neked. |
01:59:10 |
Paul Child 1994-ben, 92 éves korában hunyt el. |
01:59:14 |
Julia Child 2004-ben, 91 éves korában hunyt el. |
01:59:15 |
A Francia konyhamûvészet a gyakorlatban a 49. kiadásnál tart. |
01:59:19 |
Julie Powell könyvét, a Julie és Juliát |
01:59:21 |
2005-ben adták ki. Õ és Eric még Queensben élnek. |
01:59:23 |
Bár már nem a pizzéria fölött. Julie író. |
01:59:27 |
Julie könyvébõl készült a film. |