Find Movie

Persuasion hu
00:00:21	MEGGYÕZÕ ÉRVEK
00:01:06	Köszönöm.
00:01:07	Ó, nagyszerû, köszönöm.
00:02:17	-Lady Russell.
00:02:20	Fáradtnak látszol.
00:02:23	Visszajöttem, amint megkaptam a leveledet.
00:02:26	Nem is tudom, hogy bírod ezt
00:02:29	Sajnos, a szerzõdés szerint az
00:02:32	Mégha apám úriember is.
00:02:37	Sajnos apám és Elizabeth nem találták meg
00:02:42	anélkül, hogy a méltóságukat veszélyeztetnék
00:02:44	vagy elveszítsék a kényelmet, amelyben születtek.
00:02:47	Végül meggyõztem apámat,
00:02:51	Ha ez sikerül, tovább élhetünk,
00:02:54	és pár éven belül kifizethetjük az adósságot.
00:02:57	Pár éven belül?
00:02:59	Minden esetre így jobb,
00:03:01	Végül egy nap, remélem,
00:03:04	És hová mentek ezidõalatt?
00:03:07	Minden álmom egy házacska a közelben,
00:03:10	de apám és Elizabeth Bath
00:03:17	Lady Russell.
00:03:22	Kedves szomszéd, amikor Londonban voltam,
00:03:25	Sir Walter. Elizabeth.
00:03:27	El sem mondhatom, mennyire sajnálom,
00:03:30	Le vagyunk sújtva, Lady Russell,
00:03:34	Minden fájdalmas áldozatot meghoztunk,
00:03:36	Befejeztük a szükségtelen adakozást is,
00:03:40	és lemondtunk az étkezõ újrabútorozásáról is
00:03:44	amit anyánk, mint tudja,
00:03:47	Bárhogyis, de vígasztal az a tudat, hogy mindent
00:03:50	Természetesen.
00:03:53	Á, igen, itt van Shepherd,
00:03:58	Ez az egyik lánya?
00:04:00	Mrs. Clay férje nemrég halt meg,
00:04:02	és õ visszatért az apja házába.
00:04:05	Az utóbbi idõben sok idõt tölt nálunk.
00:04:13	Lady Russell. Miss Anne.
00:04:16	Sir Walter, ma reggel kaptam egy
00:04:21	önnek is biztos tetszeni fog.
00:04:24	Egy admirális,
00:04:27	aki nyugalomba vonult, és nemrég
00:04:29	szeretne errefelé letelepedni.
00:04:32	Egy admirális?
00:04:36	A flotta kétségtelenül hasznos,
00:04:38	de nem szeretném, ha
00:04:41	Valóban, Sir Walter?
00:04:43	Számomra ez két szempontból is sértõ:
00:04:46	Elõször is, mert felemeli a társadalmi korlátokat
00:04:49	a kétes elemek elõtt,
00:04:51	másodszor, még sohasem találkoztam
00:04:53	akinek a ostoba nézeteit,
00:04:55	ne a szél és a rossz körülmények
00:04:57	Persze amíg úgy látták,
00:05:00	Bárhogy is, Sir Walter,
00:05:05	és semmi kétségem, hogy
00:05:09	És nem beszélve arról, Sir Walter,
00:05:12	hogy ahogy körülnéz itt,
00:05:15	hogy egy ilyen kifinomult
00:05:20	Igen.
00:05:21	Akkor, az ön engedélyével uram,
00:05:27	Croft?
00:05:30	Ismeri az úriembert, Miss Anne?
00:05:31	Igen. Nem, ö...
00:05:34	Mondjuk úgy, ismerem a pályafutását.
00:05:39	Zavar a gondolat, hogy a bérlõ
00:05:44	Ha megbocsátanak, sok dolgom van.
00:06:11	Szent ég, Anne.
00:06:16	Mi a baj?
00:06:21	Anne...
00:06:25	Kicsoda Croft admirális,
00:06:27	és miért lepõdtél meg ennyire?
00:06:34	Anne.
00:06:36	Croft admirális felesége...
00:06:40	Õ...
00:06:42	Természetesen.
00:06:44	Õ a nõvére Frederick Wentworth kapitánynak.
00:06:50	Wentworth?
00:06:53	Õ?
00:06:56	Értem már.
00:06:58	És ha belegondolok, hogy hamarosan
00:07:01	Anne, tudod, hogy az apád mindig
00:07:06	Sohasem fogadott volna el egy kapcsolatot,
00:07:11	Nem õ volt az egyetlen, ahogy emlékszem.
00:07:17	Kedvesem...
00:07:21	19 évesen eljegyezni magad...
00:07:25	a háború közepén a flotta egy fiatal tisztjével...
00:07:30	akinek se vagyona, se jövõje...
00:07:34	Kétségtelenül nagy meggondolatlanság lett volna.
00:07:37	És én kétségtelenül nem teljesítettem volna
00:07:47	Fiatal voltál,
00:07:49	és igen bölcs döntés volt, hogy szakítottál...
00:07:53	abban a helyzetben.
00:07:55	De most nem lenne bölcs, hisz
00:07:57	Wentworth kapitány vagyont szerzett a háborúban,
00:08:01	és most gazdag ember.
00:08:04	Írt neked?
00:08:08	Nem, egy szót sem.
00:08:11	Az újságokból tudom mi lett vele.
00:08:14	Ám, ha a szándékai irántad
00:08:21	nem lépett volna veled kapcsolatba,
00:08:29	Nem hibáztatom önt,
00:08:31	és magamat sem, hogy hallgattam önre.
00:08:36	Ennek ellenére,
00:08:39	mostmár sok mindent másképp látok
00:08:43	Oh, drága Anne.
00:08:47	Te egy kedves és gyönyörû lány vagy.
00:08:53	egy nap találsz valakit,
00:09:00	27 éves vagyok.
00:09:12	Mielõtt elfelejtem, Shepherd,
00:09:15	ha nem bánja, megkérném a kedves lányát,
00:09:19	hogy kísérje el Elizabethet.
00:09:22	Oh, Sir Walter.
00:09:25	Nos, úgy vélem Penelope
00:09:29	Jó, akkor holnap már jöhet is velünk Bathba.
00:09:34	Anne társasága nem elég kíséret Elizabethnek?
00:09:38	Oh, de Anne Uppercrossba megy.
00:09:41	Reggel kaptam egy levelet Mary nõvéremtõl.
00:09:44	Megbetegedett, ismét,
00:09:46	és szüksége van Annere, hogy vigyázzon rá.
00:09:50	És nincs szükségünk Annere Bathban,
00:09:53	Így írtam Marynek, hogy Anne azonnal megy
00:09:58	Rendben...
00:10:02	Azt remélted, egy kis házban lakhatsz a közelben.
00:10:06	Ez pont Musgrove-ra illik.
00:10:59	Mielõtt elmész, Anne,
00:11:00	ne felejtsd el meglátogatni az összes házat
00:11:02	amelyet a támogattunk.
00:11:16	Házas?
00:11:18	nem tudom biztosan, hogy az-e,
00:11:21	és bárhogy is, egy úriember ilyen egy
00:11:26	Idehozza a feleségét?
00:11:30	És a gyermekeit is?
00:11:33	Csak remélem, hogy megmenekülök a találkozástól.
00:11:37	Tudom, hogy örökre elveszett
00:11:41	de amire a jelenléte emlékeztetni fog
00:11:45	az több, mint amit a lelkem el tud viselni.
00:11:52	Ki az az ifjú hölgy, Mr. Shepherd?
00:11:53	Oh, õ Miss Anne Elliot, admirális.
00:11:57	Az egyetlen, aki józan gondolkodású.
00:11:58	Biztosan szenved, hogy el kell mennie.
00:12:00	Csak egy mérföldre fog lakni, a nõvérénél.
00:12:03	Oh, akkor gond nélkül meglátogathatjuk.
00:12:06	Férjnél van a hölgy Mr. Shepherd?
00:12:08	Sajnos nem, hölgyem. És a korát nézve,
00:12:18	Rendben.
00:12:20	Ez a szoba kétségtelenül
00:12:50	Mennyi tükör van itt.
00:12:55	Azt hiszem, hogy ez a
00:12:58	Már ha eljön.
00:13:00	A bátyád mindig is gyûlölte az ötletet,
00:13:03	Attól félek, hogy egy ház Somersetben
00:13:06	Hallottam, hogy régen elkötelezte magát
00:13:09	Mikor volt ez?
00:13:12	Mi Kelet-Indiában voltunk akkor.
00:13:14	Sohasem beszélt róla, de azt hiszem,
00:13:17	Nahát, nahát.
00:13:19	Frederick eljegyezte magát! Ki hitte volna?
00:13:21	Valóban.
00:13:23	Néha azt kérdezem magamtól,
00:13:40	Végül csak eljöttél.
00:13:44	Kezdtem azt hinni, hogy már sosem érsz ide.
00:13:48	Olyan szörnyen érzem magam,
00:13:52	hogy még beszélni is nehezemre esik.
00:13:55	Valójában, még életemben nem voltam
00:14:00	Biztos vagyok benne, hogy
00:14:04	Charles nem volt itt?
00:14:06	Charles elment vadászni, nem is
00:14:10	Egy lelket sem láttam egész áldott reggel.
00:14:18	Musgroveból senki sem méltóztatott meglátogatni
00:14:22	habár Charles mondta nekik,
00:14:25	Nem is fognak jönni, gondolom.
00:14:29	Biztosan átjönnek. Még korán van.
00:14:35	Vagy talán, ha elég jól
00:14:39	a nagy házig, és meglátogathatnánk õket.
00:14:42	Várnunk kell, amíg õk látogatnak meg minket.
00:14:45	Tudnod kellene, mit kíván az illem,
00:14:48	Biztos lehetsz benne, hogy ez
00:14:54	Talán egy kis friss levegõ
00:14:57	De elõtte feltétlenül ennem kell valamit.
00:15:02	Anne!
00:15:07	Szent ég, hogy nõnek a lányok!
00:15:11	Musgrove kisasszonyok vissszatértek
00:15:14	természetesen a szokásos tudással
00:15:17	és most másra sem gondolnak, mint hogy
00:15:20	elegánsak és boldogok legyenek.
00:15:24	Drága Henrietta, Louisa.
00:15:26	Oh, Anne.
00:15:28	Hát eljött!
00:15:32	és érdekes híreink vannak.
00:15:56	Udvözlöm Uppercrossban, Miss Anne!
00:16:02	Sápadt és vékony.
00:16:04	Fel kell hízlalnunk, míg itt van.
00:16:07	Én... egy kicsit beteg voltam.
00:16:11	És Sir Walter és Miss Elizabeth?.
00:16:16	Minden esetre, boldog vagyok,
00:16:19	Ó mama, remélem télen
00:16:21	De ha megyünk, jó társaságot kell választanunk.
00:16:24	Oh, igen. Nem a Queen-Square-i
00:16:29	Anne, hogy van?
00:16:36	Ó, hogy te milyen nagy vagy!...
00:16:37	Örülök, hogy jobban vagy kedvesem.
00:16:39	Megkérdezted apádat?
00:16:43	Apámnak másra is kell a pénz, és
00:16:48	Charles, ha rajtad múlna,
00:16:52	Croft admirális és a felesége azonnal beköltözik.
00:16:55	Azt gondolom szerencsénk van,
00:16:57	Mégis, nehéz lehet magának,
00:17:01	Ha az ön szegény édesanyja élt volna, mértéktartás
00:17:05	De sohasem volt tánc,
00:17:07	és Croft biztosított, hogy rendez egy bált
00:17:08	és meghívja az összes elegáns és elõkelõ tisztet.
00:17:11	Igen, a nagy hírünk, amit
00:17:14	hogy kiderült, Mrs. Croftnak
00:17:18	aki most érkezett Angliába,
00:17:22	Igen. Poolék már megismerkedtek vele ezen a héten.
00:17:27	és azt mondják, hogy
00:17:30	a flottánál. És nõtlen.
00:17:32	Ezen felül jómódú is.
00:17:35	Milyen szerencsés.
00:17:37	Hát, mindannyian láthatjuk,
00:17:42	Oh, papa!
00:17:44	Most kaptam meg Croft admirális levelét,
00:17:57	Anne. Kész vagy?
00:18:05	Ne várassuk meg Croftékat és Wentworth kapitányt.
00:18:16	Charles. Charles.
00:18:20	Charles! Gyere azonnal, Charles!
00:18:43	Leesett a kertben egy fáról.
00:18:56	Már küldtem a doktorért. Azonnal itt lesz.
00:19:00	Kificamodott a válla.
00:19:04	Charles, foglalkozz Maryvel.
00:19:10	Kész?
00:19:19	Már jól van. Egy kis pihenés,
00:19:23	Ó, köszönöm Uram!
00:19:24	Ne aggódj, Charles, kimentelek Croftéknál.
00:19:28	Kiment?
00:19:31	Világos, hogy amíg a fiú jobban nem lesz,
00:19:35	Persze a feleségem nagyon
00:19:38	De sajnos, elsõ a kötelesség.
00:19:42	Ha Anne veled marad, kedvesem, nem lesz baj.
00:19:45	Természetesen.
00:19:48	Tehát meg kell állapítanunk,
00:19:51	te feláldozod magad,
00:19:56	Nem maradok sokáig, drágám.
00:19:57	Csak a szegény anyja maradjon itthon,
00:20:02	És honnan tudod, hogy nem lesz rosszabbul!
00:20:05	Kérem!
00:20:07	Kérem!
00:20:09	A gondjaimra bízhatod a kis Charlest.
00:20:14	Ez nagyon kedves tõled, Anne.
00:20:18	Igen, és nincs is étvágyam.
00:20:20	Jó, akkor rendben van.
00:21:06	Ó, Anne! Múlt éjjel
00:21:09	El sem mondhatom Wentworth
00:21:12	Sohasem láttam még ilyen jóképû és kedves embert.
00:21:16	Milyen udvarias, és milyen jó társalgó.
00:21:19	Ó, és mindnyájunkat meghívtak
00:21:23	Téged is, Anne.
00:21:24	A ördögbe, Mary! Elkéstem? Itt van még?
00:21:28	Ó, Wentworth kapitány... Fáradjon be.
00:21:33	Elnézést... az ajtó nyitva volt.
00:21:37	Remélem, a fiú jól van.
00:21:38	Oh, igen.
00:21:44	Ó, Wentworth kapitány, õ a nõvérem, Anne.
00:21:51	Már ismerjük egymást.
00:21:58	Régen volt, te elmentél tanulni.
00:22:00	Jöjjön, Wentworth, vagy a madarak
00:22:03	Rendben... Hölgyeim.
00:22:09	Gyere, Henrietta, kísérjük el õket.
00:22:12	Remélem, utólérjük õket.
00:22:19	A legrosszabbon túl vagyok.
00:22:24	Ismét egy szobában voltam vele,
00:22:28	és most már nem látom.
00:22:32	Hallottam a hangját,
00:22:36	és utána elment.
00:22:39	Nem bocsátott meg nekem.
00:22:42	Rosszul bántam vele, elhagytam
00:22:47	És ami még rosszabb, amit tettem,
00:22:51	amely nem egyezett az õ
00:22:58	Valaha nem létezett két szív,
00:23:02	két érzés, mely ilyen harmoniában lett volna
00:23:05	és most idegenek vagyunk.
00:23:08	Rosszabbak, mint az idegenek
00:23:11	hisz olyan, mintha
00:23:15	Ez a teljes elidegenedés.
00:23:18	És ma este mindez
00:23:27	Frederick. Hát itt vagy.
00:23:31	Miss Elliot, a bátyám,
00:23:38	Wentworth kapitány és én
00:23:41	Oh, Frederick, mondhattad volna.
00:23:45	Nagyon kényelmetlen lehet önnek, Miss Elliot.
00:23:47	eljön az otthonába, és minket talál itt.
00:23:49	Egyátalán nem, admirális.
00:23:50	Örömömre szolgál, hogy
00:24:01	És milyen hírekkel tudsz, Frederick,
00:24:04	Lyme közelébe költözött
00:24:07	aki most új parancsokra vár.
00:24:09	Ó, igen, emlékszem Benwick kapitányra,
00:24:11	Harville nõvérével járt jegyben.
00:24:13	Sajnos a lány meghalt múlt nyáron,
00:24:16	mialatt Benwick Caboban volt.
00:24:17	Oh, nem. Milyen szörnyû.
00:24:21	Öt évet várt, míg akkora vagyont
00:24:25	Most már, bár megszerezte, túl késõ.
00:24:29	Túl késõ.
00:24:30	Sohasem értettem, hogy egy férfi,
00:24:33	hogyan gondolhat házasságra.
00:24:35	Egy fregatt, fõként a háború
00:24:38	A hosszú távollét pedig
00:24:41	Oh, milyen igaz.
00:24:45	Én ezt tapasztalatból ismerem.
00:24:47	Mikor Mr. Musgrove a
00:24:50	én olyan boldog vagyok,
00:24:53	De mostmár szárazföldön vagyok,
00:24:57	hogy úgy döntöttem, megállapodom.
00:25:00	Valóban, Frederick, örömmel hallom.
00:25:03	És, gondolsz már valakire?.
00:25:05	Nem, nem, de készenállok,
00:25:07	akit tizenöt és harminc év között találok.
00:25:11	Egy kis szépség, néhány mosoly,
00:25:12	némi tengerészeti ismeret,
00:25:15	Oh, ne mond, Frederick.
00:25:16	Mi többet kívánhat még egy szerény tengerész?
00:25:23	De ha õszinte lehetek
00:25:27	amit legfõképpen akarok,
00:25:30	az a szilárd jellem.
00:25:33	Egy nõt, aki ismeri a saját eszét.
00:25:37	Nem tudom elfogadni
00:25:42	Egy gyenge jellemben, aki
00:25:44	semmi esetre sem
00:25:46	tudnék megbízni.
00:25:48	Rendben, meglátjuk, mit tehetünk.
00:26:40	Oh, Anne, játsz valamit,
00:26:42	Igen, Anne, megtennéd? Valami vidámat.
00:27:36	Tudjátok, azt hiszem életemben nem
00:27:39	mint Wentworth kapitány.
00:27:43	Igen, és nagyon kedves
00:27:46	Amikor Louisa az este megkérdezte,
00:27:49	azt mondta, hogy annyira megváltoztál,
00:27:55	Nem vagyok biztos benne,
00:27:58	Mindenesetre velem nagyon kedves volt.
00:28:00	Azt kell mondanom,
00:28:02	Loui...Louisa. Micsoda ostobaság, Charles.
00:28:08	De kedvesem, elfelejtetted,
00:28:12	az unokatestvérem, Charles Hayter.
00:28:16	De ugyanez már nem mondható el Henriettáról.
00:28:18	De tényleg...
00:28:20	Mond meg nekem, ki az a Charles Hayter?
00:28:23	Egy senki. Csak egy városi aljegyzõ.
00:28:25	Elég lealacsonyító munkahely
00:28:28	Na most ki beszél ostobaságokat, drágám?
00:28:30	Õ a Winthrop-vagyon és egy másik,
00:28:33	Taunton közelében lévõ farm örököse,
00:28:35	Nem hiszem, hogy akár egyetlen nõnek
00:28:38	akár helyes az illetõ, akár nem,
00:28:40	ha az terhes a családja számára.
00:28:42	Nem, nem, micsoda ostobaság.
00:28:44	Ha Henrietta Charles Hayternél marad
00:28:46	és Louisa megnyeri magának Wentworth kapitányt,
00:28:47	én akkor is nagyon elégedett leszek.
00:28:50	Te mit mondasz, Anne?
00:28:51	Ki tetszik a kapitánynak,
00:28:54	Wentworth!
00:28:58	Winthropba igyekszünk, hogy
00:29:00	Henrietta lovagját.
00:29:02	Miért nem jösz velünk, Anne?
00:29:04	Biztos vagyok benne, hogy Hayterék
00:29:06	Nagyszerû ötlet, Louisa, menjünk mindnyájan!
00:29:08	Tudom, hogy Mary alig várja,
00:29:29	Kapjon el!
00:30:19	Anne!
00:30:26	Semmiség.
00:30:29	Köszönöm. Jól vagyok.
00:30:33	Igazán semmiség.
00:30:37	De azt hiszem, itt maradok,
00:30:41	Akkor én is itt maradok veled.
00:30:45	Nem akarok kellemetlenséget okozni...
00:30:47	Kitûnõen ismerem az utat Winthropba.
00:30:50	Hamarosan utólérlek benneteket.
00:30:54	Kérem, Charles.
00:30:57	Rendben. Ha ragaszkodsz hozzá...
00:31:14	Ah, látja? Ez itt Winthrop.
00:31:25	Jobb, ha nélkülem megy. Nagyon elfáradtam.
00:31:32	Nagyon udvariatlan lenne tõlün, hogy miután
00:31:35	Én itt maradok Maryvel, Charles.
00:31:37	Ha te és Henrietta
00:31:40	biztos vagyok benne, hogy
00:31:45	Rendben.
00:31:47	Henrietta.
00:31:52	Rendkívül kellemetlen ez
00:31:57	De biztosíthatom, hogy én kettõnél
00:32:00	egész életemben.
00:32:06	Nem tudom, hogy hová lett Anne.
00:32:14	Mary jó ember, általában.
00:32:17	De néha kihoz a béketûrésbõl az ostobaságaival.
00:32:22	Túl sokat örökölt az Elliotok büszkeségébõl.
00:32:26	Tudja, mi azt akartuk, hogy
00:32:28	Anne-t?
00:32:33	Nem is tudtam, hogy el akarta venni Anne-t?
00:32:35	Nem. Nem tudtam.
00:32:37	Ez azt jelenti, hogy visszautasította?
00:32:42	Ez mikor volt?
00:32:44	Nem tudom pontosan, de
00:32:54	Megmondta, hogy miért nem megy hozzá?
00:32:57	Hát...
00:32:59	a papa mindig azt mondta, hogy
00:33:04	mivel õ azt gondolta, hogy Charles
00:33:08	meggyõzte Anne-t, hogy utasítsa vissza.
00:33:13	Én nem hagynám magam ilyen egyszerûen meggyõzni,
00:33:17	ha én eldöntök valamit, az végleges.
00:33:20	És elég határozott vagyok.
00:33:22	Ez az oka, hogy én a jellem
00:33:25	és csodálom.
00:33:29	Oh, nézze! Ott jön Charles Hayter
00:34:13	Ah, hát itt vagytok!
00:34:15	Gondoltuk, hogy találkozunk
00:34:18	Croft admirális, Mrs.Croft.
00:34:21	Épp csak meglátogattuk a
00:34:24	Miss Elliot ön biztos nagyon fáradt.
00:34:29	Oh, nem, köszönöm nem.
00:34:31	Oh, semmi esetre sem. Egyfelé
00:34:35	Igazán nagyon kedvesek.
00:34:37	Igazán, tartson velünk.
00:34:42	Gyia!
00:34:51	Remélem Frederick több vasat tart a tûzbe
00:34:53	és végül hazahoz egy ifjú
00:34:57	Valamelyik biztosan tetszik neki.
00:35:02	Mendkettõ jótermészetû és kedves lány...
00:35:06	A családjuk is tiszteletre méltó.
00:35:12	Ha a szemem nem csal, már nem hiányzik sok...
00:35:25	Mostmár értem õt.
00:35:28	Nem tud megbocsátani nekem.
00:35:31	Elítél engem a múltbéli dolgokért, és
00:35:38	És most...
00:35:39	Anne, Lymeba megyünk holnap reggel.
00:35:43	Wentworth kapitány meglátogatja
00:35:45	egy kapitányt... a nevére már nem emlékszem.
00:35:49	És mindannyiunkat meghívott, hogy
00:35:53	De, valóban az, igazán. De én
00:35:57	Azt akarod, hogy nélküled menjek?
00:36:01	Ebben a törékeny állapotban?
00:36:06	Véletlenül valami történik velem,
00:36:10	és a csengõt sem tudom meghúzni,
00:36:18	Másnál keresi a szerelmet.
00:36:21	és most...
00:36:23	Most sem lehet érzéketlen.
00:36:26	Nem nézheti a szenvedésemet, anélkül
00:36:31	Ez a jóságos, szeretõ és szeretetre
00:36:37	És ez nem szemlélheti ezt a
00:36:42	és megbánás nélkül.
00:37:11	A tenger! A tenger!
00:37:14	Imádom a tengert.
00:37:33	Frederick.
00:37:36	Menjünk.
00:37:57	Harry Harville kapitány, James Benwick kapitány.
00:38:01	Miss Henrietta Musgrove, Louisa
00:38:06	Miss Anne Elliot?
00:38:09	Igen.
00:38:11	Csodálatos.
00:38:13	Oh, te jó ég, a huzat.
00:38:15	Az biztos, hogy nem éreztük
00:38:18	amikor férfiak százaival ringatóztunk a tengeren.
00:38:22	Jól mondod.
00:38:23	Benwick kapitány.
00:38:25	Engedje meg, hogy kifejezzem
00:38:31	Köszönöm.
00:38:33	Olyan szerelem, mint
00:38:36	És nem is lesz többé.
00:38:38	Rengeteg embernek van ilyen felszerelése,
00:38:39	és a sok ezer módszer közül
00:38:42	egyet sem tudnak választeni, amelyik
00:38:48	és... és most, kapitány...
00:38:53	ön még fiatal,
00:38:55	és egy nap talán jobban lesz
00:38:58	és újra megtalálja a boldogságot.
00:39:00	Egy férfi nem felejt el olyan gyorsan
00:39:05	Nem hiszem, hogy a nõk természete
00:39:10	És a költemények
00:39:13	és a regények, melyek ez ellenkezõjét mondják.
00:39:16	Ezek folyton az asszonyok
00:39:20	És talán nem mindet férfiak írták?
00:39:26	De, Miss Elliot... Talán csakugyan.
00:39:32	Látom, ebben nem fogunk egyetérteni.
00:39:35	Én sohasem gondoltam, hogy a kitartás
00:39:41	de van amit a saját nemem javára írhatok
00:39:46	és ez az, hogy a mi szerelmünk tartósabb,
00:39:49	mégha nincs is már remény.
00:39:55	Egy köszöntõt! A tengerészetre.
00:39:58	A tengerészetre!
00:39:59	A tengerészetre!
00:40:06	Jól tette, hogy szórakoztatta
00:40:12	Nem beszélt ennyit
00:40:15	már nagyon régóta.
00:40:18	Kiderült, hogy mindkettõnket érdekel a költészet.
00:40:23	Semmi mást nem olvas.
00:40:28	Csak akkor boldog, ha
00:40:31	lelki fájdalomról, kétségbeesésrõl
00:40:34	olvashat érzékletes leírásokat.
00:40:37	Igen.
00:40:39	Azt javasoltam neki, hogy inkább
00:40:49	Nagyon rossz neki, tudja?
00:40:52	Teljesen kedveszegett lett.
00:40:57	De mit tehetünk?
00:41:01	Hát, még fiatal,
00:41:03	és az idõ a legjobb gyógyszer.
00:41:09	Legalábbis azt mondják.
00:42:53	Elnézését kérem.
00:43:13	Ki volt az az úr?
00:43:17	Õ Mr. William Elliot, uram.
00:43:18	Éjjel érkezett, Bath felé tart.
00:43:21	William Elliot? Jó ég, Anne, ez
00:43:28	Jóképû.
00:43:30	Nem említette, hogy ismeri
00:43:34	Igazság szerint azt mondta,
00:43:37	Ó, hát ez az. Ez õ, ez õ.
00:43:40	Úgy tûnik, nagyon érdekli
00:43:42	Sir Walternek nincsen fia,
00:43:45	így a címe és a Kellynchi
00:43:51	Milyen sajnálatos, hogy nem
00:43:55	Apánk és Mr. Elliot nem beszélnek
00:44:01	így a bemutatkozás elég nehézkes lenne.
00:44:04	De lehet, hogy Bathban találkoztok vele.
00:44:07	Ha legközelebben látjuk,
00:44:10	Rendben.
00:44:14	Szerintetek megvan benne az Elliot-elõkelõség?
00:44:33	Wentworth kapitány.
00:44:35	Kapjon el!
00:44:38	Louisa, Louisa, ne! Louisa, ne!
00:44:41	Louisa!
00:44:43	Louisa!
00:44:46	Orvost! Orvost, gyorsan!
00:44:49	Rögtön.
00:44:51	Benwick kapitány tudja, hol találja.
00:44:53	Menjen a fogadóba.
00:44:56	Ezt nyomja a sebre.
00:45:22	Charles.
00:45:25	Úgy tûnik, itt kell maradnia egy ideig.
00:45:27	Szólni kell a szüleinek.
00:45:29	Nem akarom itt hagyni.
00:45:32	Majd én elmegyek.
00:45:33	És ha gondolod, Maryt és
00:45:37	És Anne-t nem?
00:45:39	Ha Anne marad, akkor a lányt
00:45:42	És Louisának nincs most szüksége másra.
00:45:44	De... Anne...
00:45:47	Anne maradhat, aki
00:45:51	és engem elküldtök csomagolni?
00:45:53	Kedvesem, biztos vagyok
00:45:55	Én nem vagyok éppolyan alkalmas, mint Anne?
00:45:58	Nem vagyok olyan értékes?
00:46:00	És hazaküldenek, a férjem, Charles
00:46:05	Ne, ne légy ilyen kegyetlen.
00:46:11	Majd én elmegyek Henriettával.
00:01:02	Miss Elliot,
00:01:04	arra gondoltam, nem lenne-e jobb,
00:01:07	és csak én egyedül mennék be Mustgrove-ékhoz.
00:01:09	Gondolja, hogy ez jó lesz így?
00:01:12	Igen.
00:01:37	Késlekedés nélkül beszélnem
00:01:39	Mondja meg neki, hogy Frederick Wentworth kapitány
00:02:05	Mostmár rendben van.
00:02:08	Én most visszamegyek Lyme-ba,
00:02:11	talán segíteni.
00:02:14	Gondolom, Mustgrove-ék hamarosan követnek.
00:02:18	Köszönöm.
00:02:22	Kapitány,
00:02:24	nagyon nyugtalan vagyok.
00:02:27	Ha ön...
00:02:30	ha ön lenne olyan kedves, és
00:02:36	Bathba?
00:02:38	Nincs már rám szükség Lyme-ban vagy Uppercrossban.
00:02:41	Csatlakoznom kell az apámhoz.
00:02:44	A házunk a Candem Palace-on van.
00:02:49	Önnek szörnyen ellenszenves
00:02:54	De van ott egy régi iskolatársam,
00:02:57	és Lady Russell társasága is a vigaszomra lesz.
00:03:02	Rendben.
00:03:05	Akkor ég önnel, Miss Elliot.
00:03:29	Ég önnel, Wentworth kapitány.
00:04:05	Természetesen, most hogy Miss Anne is itt van,
00:04:08	azt hiszen, többé nincs már rám szükség.
00:04:10	Ostobaság, Penelope. Õ semmit sem számít
00:04:15	Kedves hölgyem, ön nem mehet el tõlünk.
00:04:18	Kérem, Penélope.
00:04:23	Ah, Anne!... Hát itt vagy.
00:04:28	Hogy vagy, Anne?
00:04:31	Mi a helyzet Kellynchben?
00:04:33	Biztosíthatlak, hogy Bath
00:04:38	Valójában a házunk kétségtelenül
00:04:43	Biztosíthatlak, hogy az Elliotok még
00:04:48	És legfõképpen, Anne, a kuzinotok,
00:04:52	és teljesen kibékült Sir Walterral.
00:04:55	Mr. Elliot?
00:04:59	És már velünk is ebédelt egyszer
00:05:01	és láthatóan meglepte a megtiszteltetés,
00:05:07	Nyilvánvalóan örömére szolgál,
00:05:13	A legalázatosabban mentegetõzött
00:05:16	a múltbéli sajnálatos események miatt.
00:05:22	És Mrs. Elliot?
00:05:25	Halott... meghalt.
00:05:28	Kétségtelenül a felesége egy senki volt,
00:05:31	bár gazdag volt, és szép
00:05:34	de engedékenynek kell lennünk.
00:05:37	De többé nem az. Milyen jó a modora...
00:05:41	Milyen úri és elegáns.
00:05:45	Igazán nem lehet kifogásom
00:05:49	Ó, ez csak Lady Russell lehet.
00:05:53	Ez Mr. Elliot kopogása.
00:05:57	Azt hiszem, igazad van.
00:05:59	Az a szegény ember egyszerûen
00:06:03	Ugyan már, Penélope!
00:06:06	Meg vagyok gyõzõdve, hogy semmi mást
00:06:16	És hogy van Mary?
00:06:18	Amikor legutóbb láttam...
00:06:22	Oh, már egészen jól van. Köszönöm apám.
00:06:36	Elnézésüket kérem, hogy ilyen váratlanul zavarok
00:06:39	de nem nyughattam, amíg nem gyõzõdtem meg róla,
00:06:44	Oh, milyen rendkívül kedves öntõl, Mr. Elliot.
00:06:52	Ah, drága uram, engedje meg,
00:07:04	Hát ez különös.
00:07:06	Útjaink már keresztezték egymást, Sir Walter,
00:07:12	Gondolom, Miss Elliot, már nem emlékszik.
00:07:19	Milyen különös, hogy ugyanannak a fogadónak
00:07:23	Igen...az.
00:07:27	Mondhatnánk, a gondviselés keze.
00:07:40	El sem mondhatom, mennyire örülök
00:07:44	Igen, tökéletes feleség lesz Frederick.
00:07:48	Mit mondasz?
00:07:50	Mondjuk, lehet, hogy tévedsz
00:07:51	és Louisa Mustgrove-nak nincsenek
00:07:57	Tehát azt gondolod, hogy köztem és
00:08:01	Természetesen. Miért, tagadod?
00:08:04	Azt akarod mondani, hogy egyátalán nem érdekel?
00:08:06	Nem, nem ebben az értelemben, biztosíthatlak.
00:08:08	Akkor, azt gondolom, két félnek fogsz
00:08:12	Másról se beszélnek.
00:08:18	Istenem, Harry, ilyen meggondolatlan
00:08:23	Majd elválik, az vagy-e.
00:08:25	Ha, amit mondasz, igaz, akkor a becsület
00:08:29	Valóban, Frederick. Úgy érzem,
00:08:32	Ez rettenetes. Mit tegyek?
00:08:37	Azt hiszem, egy üzenet kíséretében
00:08:41	és máshol kellene megvárnod Louisa gyógyulását.
00:08:45	Lehetséges, hogy a távollét meglazítja
00:08:51	Arra gondoltam, meglátogatom
00:08:56	Nagyszerû.
00:09:20	Wentworth kapitány és Louisa Musgrove?
00:09:25	Minden nap várom az eljegyzés hírét.
00:09:30	És te, gyermekem, beletörõdtél?
00:09:34	Oh, igen, teljesen.
00:09:37	Boldogságot kívánok nekik.
00:09:53	Oh, nézd, ott van a mi Mr. Elliotunk Wallace-szal.
00:09:58	Meg kell adni, nagyon jóképû.
00:10:02	Valóban az. És mégis...
00:10:07	Mégis?...
00:10:10	Nem tudok nem arra gondolni, hogy
00:10:13	mint ez a hirtelen érdeklõdés
00:10:17	Elizabethrõl beszélsz, ha jól értem.
00:10:20	Persze nagyon jóképû...
00:10:22	Nos, nem tudom mit nyerhet a kibéküléssel.
00:10:26	Az elõzõ felesége, habár rangon aluli
00:10:32	és semmi sem akadályozhatja meg, hogy
00:10:38	Semmi, kivéve, ha apám újranõsül
00:10:42	és így fiú örököse születik.
00:10:45	Ah. Nem, valóban semmi más.
00:10:48	És Mrs. Clay fiatal és ebbe a társaságba tartozik
00:10:54	Csodálkozom, hogy Elizabeth miért hozott
00:11:00	Erre figyelnünk kell.
00:11:02	Ah, Lady Russell.
00:11:15	Kedves kuzin,
00:11:17	a sors keze újra összehozott bennünket.
00:11:21	Jó napot, Mr.Elliot.
00:11:23	Biztosíthatom, hogy ali egy
00:11:27	és nagyon elszomorított, hogy
00:11:31	Az apámat lekötötték az
00:11:36	Az apja biztosan hallott
00:11:38	Dalrymple özvegyérõl és
00:11:43	akik ma érkeztek Bathba.
00:11:45	Ön nagyon jól informált, Mr. Elliot.
00:11:47	Az apja említett valamit a dologról.
00:11:51	Azt nem is kétlem.
00:11:56	Nem nagyon várja, hogy újraélessze
00:12:01	Megértem. Dalrymple-ék senkik, de
00:12:05	mindig megéri ápolni a családi kapcsolatokat,
00:12:09	és õket nagyra tartja az jó társaság.
00:12:13	Az én elképzelésem a jó
00:12:15	ha jól képzett, inteligens
00:12:18	akik szeretnek beszélgetni.
00:12:21	Ön téved. Az nem jó társaság.
00:12:25	Az a legjobb.
00:12:28	A jó társaság csak jó
00:12:32	és attól tartok, ezekben sem elég igényes.
00:12:39	Oh, Anne kuzinom a fejét csóválja.
00:12:44	De egy szempontból, azt gondlom,
00:12:49	Valahányszor az apja társaságot keres
00:12:52	néha olyan személyt is befogad, aki...
00:12:56	nos, aki alatta áll.
00:13:02	Ön Mrs. Clayre utal?
00:13:05	Nagyjából igen.
00:13:10	Engem csak az aggaszt, hogy az apám
00:13:15	De talán túl nagyok az elvárásaim.
00:13:19	Kedves Anne,
00:13:21	önnek több joga van igényesnek
00:13:38	Oh, te jó ég!
00:13:42	Mr. Elliot nincs veled?
00:13:46	De jött neked egy levél Uppercrossból.
00:13:49	Hacsak nem lesz itt rögtön,
00:14:06	Kedves Anne, örömmel értesítelek,
00:14:10	és hamarosan a régi lesz.
00:14:12	És azt is elárulhatom, hamarosan esküvõi
00:14:16	bár megígértem, hogy titokban tartom a dolgot,
00:14:19	Anyám azt mondja, a helyi ruhakészítõ
00:14:23	így remélem, a próba alkalmából
00:14:27	Addig maradok szeretõ
00:15:11	Anne!
00:15:14	Anne!...Anne!
00:15:32	Gyerünk, Anne. Nem késhetünk el.
00:15:36	Nem felejthetted el, hogy
00:15:40	Sajnálom, de eligérkeztem ma
00:15:46	Ahhoz a beteges özvegyhez, aki
00:15:51	Mrs. Smithhez, igen.
00:15:55	Westgate házai?
00:15:59	És ki ez a Mrs. Smith, ha megtudhatom?
00:16:03	Egyike az ötezer Smithnek,
00:16:06	Hát, Miss Anne Elliot, nagyon érdekes az ízlésed.
00:16:12	Elõnyben részesítesz
00:16:14	akiknek családi kapcsolatai vannak
00:16:21	Mrs. Smith!...
00:16:24	Nem õ az egyetlen szegény özvegy
00:16:31	Jó éjszakát.
00:16:49	Anne.
00:16:54	Hogy vagy?
00:16:58	Ez az ápolónõm, Mrs. Rooke.
00:17:00	Hogy van, Miss Elliot?
00:17:04	Úgy sajnálom, hogy korábban
00:17:07	Nem rendelkezhetek szabadon az idõmmel.
00:17:09	Oh, nagyon megtisztelõ, hogy bár Lady Dalrymple
00:17:14	jöttél, pedig nincsenek családi kapcsolataink.
00:17:20	Hamarosan rájösz, hogy semmi sem történhet Bathban
00:17:23	amirõl Rooke nõvér ne tudna.
00:17:27	Gyerünk, drága Anne,
00:17:30	mesélj el mindent, ami történt
00:17:36	Harry!
00:17:43	Harry!
00:17:47	Harry... Harry.
00:17:52	Frederick.
00:17:56	A fogadóba mentem, de kiderült, hogy
00:17:59	A múlt héten. Benwick vitte el.
00:18:04	Hogy van a bátyád?
00:18:07	Azt gondolja, hogy nincs nálam nagyobb bolond.
00:18:12	Fogalmad sincs, Harry, hogy... hogy
00:18:17	Van elég józan eszem, hogy újra megleljem
00:18:20	De semmit sem teszek.
00:18:21	Ebben nem vagyok biztos.
00:18:24	Közömbösnek hittem magam,
00:18:28	de csak dühös voltam és sértõdött.
00:18:32	De már késõ.
00:18:34	Túl késõ, hogy elkezdjem
00:18:39	Soha, soha sem találkoztam hozzá hasonló
00:18:45	Õ maga a tökéletesség.
00:18:50	Soha senkit nem szerettem úgy, mint õt.
00:18:53	Most Anne Elliotról beszélünk?
00:18:58	Akkor nyilvánvalóan nem
00:19:02	Most Uppercrossba kell mennem.
00:19:07	Csak azért említettem azt a levelet,
00:19:10	megkérte Louisa Musgrove-t.
00:19:14	A lány beleegyezett. Hamarosan összeházasodnak.
00:19:18	Összeházasodnak?
00:19:21	Louisa és Benwick?
00:19:26	Akkor... akkor én szabad vagyok.
00:19:31	Így én holnap Bathba utazom.
00:19:35	Gondoltam, elkísérhetnél.
00:19:43	És nem mással találkoztam tegnap a Pump Rooms-ban,
00:19:47	mint... Mr. Elliot.
00:19:51	Ha nem vagyok tolakodó,
00:19:54	nyilvánvaló, hogy sokat foglalkozik veled.
00:19:57	Úgy gondolja, hogy kiváló származású,
00:20:02	modorú és inteligenciájú ifjú hölgy vagy.
00:20:05	A tökéletes nõ mintaképe.
00:20:08	Nem vagyok házaságközvetítõ,
00:20:14	de ennél nagyszerûbb
00:20:17	Mindenki így gondolja.
00:20:20	Úgy gondolom, nagyon is lehetséges,
00:20:23	Boldogok lennétek együtt.
00:20:29	És meg kell mondanom, nagyon remélem, hogy
00:20:33	elfoglalod drága anyád helyét
00:20:36	mint Kellynch jövendõ úrnõje.
00:20:38	A következõ Lady Elliot.
00:20:41	Oh, drága Anne, ez nagyobb
00:20:46	mint bármi, amit az életben elérhetek.
00:20:50	Lady Russell.
00:20:55	Csatlakoznak hozzánk?
00:21:01	Nem tagadhatom, hogy az ötlet,
00:21:06	hogy újra az otthonomnak hívhatom,
00:21:11	olyan vonzó, hogy nem
00:21:15	És Mr. Elliot egy rendkívül vonzó ember,
00:21:19	és sok szempontból nagyra tartom õt.
00:21:25	Az admirális és Mrs. Croft.
00:21:36	Admirális, Mrs. Croft!
00:21:41	Mi hozta önöket Bathba?
00:21:42	Sajnos, Miss Elliot, az én emésztésem.
00:21:45	És amikor Mary nõvére meghallotta,
00:21:48	hogy feltétlenül adjuk oda önnek ezt a levelet.
00:21:50	Köszönöm. Maradniuk kell teára,
00:21:53	és elmondani nekem minden hírt Kellynchbõl.
00:21:58	Hát, amirõl a legtöbbet
00:22:03	Az esküvõ?
00:22:07	Miss Louisa Musgrove-é.
00:22:10	Ne mondja, hogy nem is tudta.
00:22:13	Nem, nem tudtam.
00:22:16	Csak annyit tudtam Charlestól,
00:22:21	Oh, biztos vagyok benne, hogy a nõvérétõl jött
00:22:28	Nagyon örülök Louisának.
00:22:31	Biztos vagyok benne, hogy bölcsen választott.
00:22:34	Oh, õ kétségtelenül nagyszerû lány.
00:22:36	És Frederick azt mondja, hogy
00:22:38	nem fél attól, hogy tengerészfeleség legyen.
00:22:42	Nem, egyátalán nem.
00:22:44	Azt kell mondanunk, hogy
00:22:47	Més Sophy is meglepõdött.
00:22:50	Csakugyan? Nem voltak jelei ennek a vonzalomnak?
00:22:55	Nem, nem. Egy szó sem.
00:22:58	De Frederick nem olyan ember,
00:23:01	Nem, sok boldogságot
00:23:05	És ahogy a tárgyról beszél
00:23:08	senki sem hinné, hogy Frederick valaha
00:23:14	Benwick?
00:23:16	Hogy mondja?
00:23:21	Jól értem, hogy Louisa
00:23:28	és nem Wentworth kapitányhoz?
00:23:31	Igen, igen, pontosan.
00:23:35	Szegény Frederick.
00:23:37	Most elölrõl kell kezdenie valaki mással.
00:23:43	Miss Anne... valami baj van?
00:23:46	Nem, nem. Én csak nagyon meglepõdtem.
00:23:50	Ez azt jelenti, hogy nem is tudta?
00:23:52	Pedig teljesen igaz.
00:23:57	Wentworth kapitány Bathban van?
00:24:35	Wentworth kapitány.
00:24:40	Miss Elliot.
00:24:51	A nõvére említette, hogy ön Bathban van.
00:24:54	Igen, az admirálisnál
00:25:04	Talán azt is hallotta, hogy Louisa Musgrove
00:25:07	Igen... és nagyon meglepõdtem.
00:25:17	Biztos vagyok benne, hogy
00:25:22	Benwick kapitánynak hasznos
00:25:27	és felhagy a költészet iránti rajongással.
00:25:31	Pontosan.
00:25:42	Egész lelkembõl kívánom, hogy boldogok legyenek.
00:25:46	És...
00:25:50	Miss Louisa egy jóságos, kedves
00:25:53	jótermészetû fiatal lány.
00:25:59	Harville húga nagyszerû teremtés volt,
00:26:04	és Benwick igazán mélyen szerette õt.
00:26:10	Sok férfi nem képes többé szeretni,
00:26:15	ha egy ilyen lányt talált.
00:26:21	Õ nem...
00:26:29	Õ nem.
00:26:35	Drága Anne, reméltem, hogy még itt van.
00:26:40	A kocsi odakint vár.
00:26:42	Mr. Elliot, engedje meg, hogy
00:26:47	A kuzinom, Mr. Elliot.
00:26:56	Mehetünk?
00:27:00	Kapitány, van egy koncert a Pump Roomsban ma eset.
00:27:04	Úgy emlékszem, ön szereti a zenét.
00:27:24	Azt kell mondanom, hogy a
00:27:29	Egy szép arcra vagy harmincöt ronda jut.
00:27:35	És a férfiak...
00:27:39	Ah, Lady Russell.
00:27:43	Ma este csak kivételes emberekkel találkozunk...
00:27:47	és reméljük, hogy ön is szabad ma este.
00:27:51	Hol van Lady Dalrymple?
00:27:55	Jó ég, az ott Frederick Wentworth?
00:27:59	Õ nem egy senki?
00:28:01	Mi a csudát keres Bathban?
00:28:14	Wentworth kapitány.
00:28:18	Talált valamit a mûsorban, ami tetszett önnek?
00:28:21	Szabad volt a mai estém.
00:28:26	Bath sok lehetõséget kínál,
00:28:29	Hallottam róla.
00:28:34	És... sokáig marad Bathban?
00:28:41	Még nem tudom.
00:28:44	Õszintén, még nem vagyok benne biztos.
00:28:47	Sok mindentõl függ.
00:28:50	Értem.
00:28:54	Miss Elliot...
00:28:58	Lady Dalrymple.
00:29:01	Anne, Anne!. Anne, Lady Dalrymple
00:29:54	Hamarosan másik házasság is
00:29:57	Valóban, ha igazak a pletykák.
00:30:30	Kapitány!
00:30:35	Kapitány.
00:30:41	Elmegy?
00:30:46	Nem gondolja, hogy érdemes
00:30:50	Nem.
00:30:52	Nincs miért maradnom.
00:30:54	Jó éjszakát.
00:31:01	Drága Anne, minden rendben van?
00:31:04	Már nagyon aggódtunk...
00:31:09	Igen.
00:31:11	Csak hirtelen egy kicsit megszédültem.
00:31:14	De már jól vagyok.
00:31:21	Visszamehetnénk a koncertre?
00:31:25	Drága Anne.
00:31:30	Már vártam, hogy lehetõségem
00:31:34	Most úgy tûnik, itt a pillanat.
00:31:38	Elnézést uram, most nem vagyok jó társaság.
00:31:41	Drága kuzin,
00:31:43	ön sokkal nagyszerûbb teremtés,
00:31:46	akárcsak a felét is az ön értékeinek.
00:31:50	Nem honném, hogy ilyen jól ismer.
00:31:56	Már jó ideje Anne Elliot neve
00:32:00	És ha megengedi, kifejezem legkomolyabb óhajomat
00:32:06	hogy ez a név sohase változzon.
00:32:10	Uram...
00:32:12	azonnali választ adjon az ajánlatomra.
00:32:16	De nem rejtegethetem tovább az érzéseimet
00:32:20	és... talán holnap este a Camden Place-en
00:32:25	ön a világ legboldogabb
00:32:28	és legszerencsésebb emberévé tehet.
00:32:55	Miss Elliot, az admirális megkért, hogy
00:32:59	Adjam át üdvözletemet az ön családjának.
00:33:01	Mivel ma elhagyom Bathot,
00:33:04	boldog lennék, ha láthatnám önt ma 11 órakor.
00:33:25	Üdv, Anne, hogy van?
00:33:26	Charles! Mary!
00:33:31	Azért jöttem, hogy fürdöt vegyek.
00:33:33	Szörnyen beteg vagyok,
00:33:38	Apám! Elizabeth!
00:33:39	Szent ég, ez Mary.
00:33:41	Sir Walter, Elizabeth, jöttünk, hogy
00:33:44	mamának és Henriettának.
00:33:47	Kihez?
00:33:49	Apám, ne foglalkozz vele.
00:33:51	És a kedves Louisa nem jött veletek?
00:33:53	Uppercrossban van
00:33:55	Kivel?
00:33:56	Ne foglalkozz vele.
00:33:58	Remélem, minket is meghívnak
00:34:00	Az ünnepségre?
00:34:02	Nem szeretném õket bemutatni Lady Dalrymple-nek.
00:34:04	Ott lesz Mr. Elliot?
00:34:08	Bár semmi kedvem meghívni oda, de...
00:34:11	Wentworth.
00:34:13	Charles.
00:34:15	Nem számítottam rá, hogy itt találkozunk.
00:34:16	Hol laksz?
00:34:18	El kell mennünk vadászni, ha lesz idõnk.
00:34:20	Mrs. Musgrove.
00:34:22	Apám, õ Wentworth kapitány.
00:34:24	A bérlõink, Crofték rokona.
00:34:27	Kapitány, õ az apám
00:34:31	Igen, és õ a nõvérem, Elizabeth.
00:34:35	Köszönöm, már ismerjük egymást.
00:34:48	Ilyet!
00:34:54	Kötelességem...
00:34:56	Az admirális fülébe jutott...
00:34:57	Croft admirálist tájékoztatták...
00:35:02	kicsoda Mr. Elliot...
00:35:08	Ha a családja mindent elrendezett, és a
00:35:14	azt mondják, önök Kellynchben akarnak élni,
00:35:18	és megkértek, hogy mondjam meg,
00:35:24	akkor felmondja a kellynchi bérletet
00:35:26	és õ és a nõvérem keres egy másik házat.
00:35:34	Milyen választ adhatok nekik?
00:35:41	Uram...
00:35:46	kérem köszönje meg
00:35:52	de azt kell mondanom, hogy
00:36:01	Rosszul informálták?
00:36:05	Teljesen?
00:36:08	Ez egy tévedés.
00:36:16	Semmi sem igaz a dologból?
00:36:20	És megköszönném, ha elárulná, milyen
00:36:26	Eddig csak...
00:36:29	Lady Russell van itt!
00:36:36	Emlékszik Lady Russellre, kapitány?
00:36:39	Hogy is felejthetném el?
00:36:41	Anne, megkaptam a leveledet.
00:36:44	Miss Elliot, ha megbocsát
00:36:49	Jó napot.
00:36:53	Igaz a hír? Mr. Elliot megkérte a kezed?
00:36:56	Elnézést, Lady Russell,
00:37:02	Wentworth kapitány!
00:37:04	Mrs. Musgrove.
00:37:07	Anne!
00:37:09	De örülök!
00:37:11	Bocsánat.
00:37:22	Anne, beszélnem kell veled.
00:37:24	Most rögtön?
00:37:26	Anne, kérdeznem kell valamit.
00:37:27	Igaz, hogy Mr. Elliot
00:37:30	Igen, de...
00:37:32	De nem bocsátanám meg magamnak, ha
00:37:37	Remélem, még nincs túl késõ.
00:37:40	Mr. Elliot egy szívtelen és gátlástalan ember.
00:37:44	Egy hideg és számító lélek,
00:37:48	A váratlan kibékülése az
00:37:52	Ugyanis azt beszélik Londonban,
00:37:54	elveszi a lánya barátnõjét.
00:37:57	Mrs. Clayt?
00:37:59	És ha õ örököst szül neki
00:38:01	akkor az a fiú örököl mindent
00:38:05	De hiszen már gazdag.
00:38:08	De csak a szegény felesége pénze miatt.
00:38:11	De most arra vágyik, hogy báró legyen.
00:38:15	Nem tudja elviselni a gondolatot,
00:38:18	És miért akar elvenni engem?
00:38:21	Oh, lehet, hogy az irántad való csodálata õszinte,
00:38:25	de ez nem tartaná vissza attól, hogy
00:38:31	Nem!
00:38:33	Megigérte neki, hogy elviszi
00:38:36	miután elvett téged.
00:38:39	Nincs olyan, amit meg ne tenne azért,
00:38:46	Nagyon köszönöm neked, Harriet.
00:38:49	De, ha most megbocsátasz, mennem kell.
00:39:12	Harville kapitány.
00:39:16	Ha az admirálishoz és Mrs. Crofthoz jött,
00:39:20	Elmentek fürdeni Wentworth kapitánnyal.
00:39:22	De most hogy itt van, pont jó.
00:39:26	mivel Wentworth kapitány megkért,hogy vigyem
00:39:30	De talán az is jó, ha most odaadom.
00:39:33	Köszönöm.
00:39:36	Köszönöm.
00:39:38	Akkor, ha megbocsát nekem,
00:40:01	Miss Elliot, nem tudom tovább titkolni
00:40:05	ön elvarácsolta a lelkemet.
00:40:07	Remény és kétségbeesés között vívódom
00:40:10	Az vagyok, aki mindig is voltam
00:40:12	Lehettem gyenge és sértõdött,
00:40:17	Újra teljes lelkembõl felajánlom önnek a szívemet,
00:40:21	amelyet ön majdnem összetört 8 éve.
00:40:24	Soha senkit sem szerettem, csak önt.
00:40:27	Csak ön miatt jöttem Bathba.
00:40:30	Csak önre gondolok és vágyom.
00:40:33	Hát nem látja?
00:40:36	Írni is alig tudok.
00:40:39	Indulnom kell, úgy, hogy
00:40:42	Egy szó, egy pillantás már elég lenne.
00:40:47	Csak mondja...
00:40:52	Mondja, hogy nem túl késõ,
00:40:55	és ezek az értékes érzelmek nem vesztek el örökre.
00:41:01	Oh, Miss Elliot!
00:41:04	Önökhöz indult, a Camden Place-re.
00:41:38	Anne!
00:41:39	Charles.
00:41:43	Anne!
00:41:44	Köszönöm, Charles, jól... vagyok.
00:41:47	Kimerültnek látszol.
00:41:51	Tényleg, nekem most a piacra kell mennem.
00:41:55	Egy árus megígérte, hogy mutat nekem
00:41:58	Azt mondta, csak az utolsó
00:42:02	Ha most nem megyek, elmulasztom a lehetõséget
00:42:05	A fickó elmondása szerint, Wentworth,
00:42:07	majnem olyan jó, mint
00:42:10	amit Winthorpban kölcsön adtam.
00:42:11	Emlékszik?
00:42:30	Kapitány...
00:42:32	Kapitány.
00:42:35	Én... én megkaptam az ajánlatát,
00:42:41	és úgy döntöttem, elfogadom.
00:42:45	Köszönöm.
00:42:48	Ön...
00:42:52	Ön teljesen biztos benne?
00:42:54	Az vagyok.
00:42:56	Eldöntöttem.
00:42:58	Akarom.
00:43:01	És biztos lehet benne, hogy többé
00:44:09	Miért álltunk meg?
00:44:12	Látsz valamit?
00:44:21	Add a kezed.
00:44:47	Azt gondoltam, szeretnéd látni...

Persuasion