|
S som i en spegel Through a Glass Darkly
|
| 00:00:37 |
Tükör által homályosan |
| 00:01:30 |
A felirat Kuczka Péter |
| 00:01:36 |
Feleségemnek, Kabinek |
| 00:02:21 |
- Én voltam az elsõ a mólón! |
| 00:02:26 |
Ha papa és Martin kiveti a hálót, |
| 00:02:30 |
Inkább David és Minus vesse ki a hálót, |
| 00:02:34 |
Ha Karin és én vetjük ki a hálót, |
| 00:02:38 |
Egyikhez sincs kedvem. |
| 00:02:43 |
- Menjünk ketten, Minus. |
| 00:02:48 |
Az tesszük, amit Karin mond! |
| 00:02:54 |
Annyi idõt spórolhattunk volna, ha |
| 00:03:00 |
Bemenjünk felöltözni, vagy |
| 00:03:03 |
- Mi a véleményed? |
| 00:03:09 |
- Ha annyira fázol... |
| 00:03:12 |
Te mondta, hogy hideg van. |
| 00:03:17 |
Eddzük magunkat. A férfierõ fontosabb, |
| 00:03:21 |
Mit tud Hemingway olyat, amit mi nem! |
| 00:03:49 |
- Mit gondolsz, vihar lesz? |
| 00:03:52 |
Nem tudom - nézz a felhõkre... |
| 00:03:56 |
- Félsz a vihartól? |
| 00:04:00 |
- A vihar Svájcban... |
| 00:04:05 |
Honvágyam volt. De addig nem megyek, |
| 00:04:10 |
- És elkészültél? |
| 00:04:14 |
- És a gyomorfekélyed hogy van? |
| 00:04:20 |
Holnap elmehetünk a gyógyszertárba. |
| 00:04:25 |
Megkaptad az utolsó levelemet? |
| 00:04:30 |
- Zürichben voltam Waldsteinéknél. |
| 00:04:35 |
- Szerdán egyenesen hazarepültem. |
| 00:04:39 |
- Fontos volt? |
| 00:04:43 |
Úgy éreztem, írnom kell. |
| 00:04:45 |
Még ha megzavarom irodalmi munkádat is. |
| 00:05:00 |
- Kakukk. Nem hallod? |
| 00:05:04 |
- De most csak hallod? |
| 00:05:08 |
- Mikor mostad ki a füleidet? |
| 00:05:12 |
A betegségem után rettentõen |
| 00:05:16 |
Talán az elektrosokktól. |
| 00:05:21 |
Mit szólsz, milyen volt papa, |
| 00:05:25 |
Fáradt volt az út után, és boldogtalan. |
| 00:05:30 |
- Marianne is idejön? |
| 00:05:34 |
- Szegény papa, megint egyedül. |
| 00:05:38 |
Szép és feltünõ volt. |
| 00:05:43 |
- Még a könyveit is lefitymálta. |
| 00:05:49 |
- De mindenki olvassa a regényeit! |
| 00:05:54 |
Író akar lenni. |
| 00:05:58 |
Mit röhögsz? |
| 00:06:01 |
Olyan hosszú vagy, és komoly! |
| 00:06:08 |
Ne nézz így. |
| 00:06:14 |
- Borzasztóan magas vagy! |
| 00:06:17 |
Tizenöt éves, és majdnem 3 méter! |
| 00:06:22 |
- Mit kezdenek veled a lányok? |
| 00:06:25 |
Azért ne vágj savanyú képet, |
| 00:06:47 |
Edgar az egyetlen pszichiáter, akiben |
| 00:06:53 |
És? |
| 00:06:56 |
Mikor Karint egy hónapja |
| 00:07:00 |
- alaposan megbeszéltük a dolgot. |
| 00:07:03 |
Tartós javulást nem ígér. |
| 00:07:08 |
És most? |
| 00:07:10 |
Úgy látom, meglepõen jól van. |
| 00:07:13 |
Éjszakánként kicsit nyugtalan. |
| 00:07:16 |
Érzékeny lett a hallása. |
| 00:07:21 |
- És õ mit tud? |
| 00:07:26 |
- Csak azt nem, hogy relatíve gyógyíthatatlan. |
| 00:07:32 |
Edgarnak volt gyógyult esete. |
| 00:07:39 |
- És ti, hogy vagytok? |
| 00:07:42 |
A napok mennek megszokott útjukon... |
| 00:07:45 |
Megtartottam az elõadásokat, |
| 00:07:55 |
Megértettem hogy szeretem, és hogy |
| 00:08:00 |
bármi is következik... |
| 00:08:02 |
Lehorgonyoztam az életében. |
| 00:08:07 |
Talán egyetlen támasza maradtam. |
| 00:08:11 |
Értelek. |
| 00:08:16 |
- Kivessük a hálót? |
| 00:08:47 |
Minus... |
| 00:08:49 |
Kedves... |
| 00:08:51 |
Tartózkodj tõlem! Menj távolabb! |
| 00:08:55 |
Ne csókolgass és ölelgess. Ne napozz |
| 00:09:01 |
Érted te nagyon jól, amit mondani akarok! |
| 00:09:05 |
Illatoznak és táncolnak, |
| 00:09:10 |
- Az ember olyan lesz, mint egy nyúzott ürge! |
| 00:09:16 |
Szánalom! Ebbõl bõven el |
| 00:09:19 |
Mi a baj, édesem? |
| 00:09:26 |
Kérlek, ne mond el Martinnak |
| 00:09:30 |
Ne légy buta! |
| 00:09:33 |
Ha csak egyszer beszélhetnék apával! |
| 00:09:37 |
De annyira zárkózott. |
| 00:09:41 |
Õ is. |
| 00:09:43 |
Menjünk vissza. |
| 00:09:47 |
- És a tejet is kilöttyentettem. |
| 00:09:56 |
- Fenébe! Megvágtam az ujjam! |
| 00:10:01 |
- Hello! |
| 00:10:05 |
- Mutasd. |
| 00:10:08 |
- Mélynek tûnik. Rakj rá tapaszt. |
| 00:10:13 |
Milyen szép - lámpafénynél |
| 00:10:20 |
- Mesterszakács vagy, papa! |
| 00:10:25 |
Szagold meg, Minus... |
| 00:10:29 |
Írhatnál egy szakácskönyvet is, |
| 00:10:33 |
Az ülésrend... |
| 00:10:38 |
Minus oda, én pedig ide. |
| 00:10:42 |
Mennyire vártam ezt a pillanatot! |
| 00:10:47 |
- Utánunk? |
| 00:10:52 |
- Most már maradsz? |
| 00:10:55 |
- Megint utazni készülsz? |
| 00:11:01 |
- Idegenvezetõnek? Miért? |
| 00:11:05 |
Megy oda egy kulturális delegáció. |
| 00:11:12 |
- Nos, David, Isten hozott itthon! |
| 00:11:17 |
Egészségetekre, Karin és Minus! |
| 00:11:26 |
- És a könyved? |
| 00:11:30 |
Beszéltem a kiadóval, az |
| 00:11:34 |
- Sokáig leszel távol? |
| 00:11:38 |
Lehet, ha a többiek hazajönnek, |
| 00:11:51 |
Árulónak érzem magam. |
| 00:11:56 |
Megígérted, hogy itthon maradsz, |
| 00:12:00 |
Nem emlékszem erre az ígéretre... |
| 00:12:03 |
Igen papa, megígérted. |
| 00:12:09 |
- Olyan kellemetlen. |
| 00:12:21 |
Figyeljetek... ma este vidámnak |
| 00:12:26 |
- és mindjárt elsírjuk magunkat! |
| 00:12:30 |
Mindenkinek hoztam valamit Svájból! |
| 00:12:36 |
Karin. |
| 00:12:38 |
És Martin. |
| 00:12:40 |
- Köszönöm, de mem kellett volna... |
| 00:12:43 |
- Most rögtön kinyithatjuk? |
| 00:12:51 |
Bocsánat, |
| 00:12:59 |
- Ezt nem szeretem. |
| 00:13:03 |
- Fogadok, hogy Stockholm vette. |
| 00:14:15 |
- Köszönjük, David! |
| 00:14:20 |
Nekünk is van meglepetésünk! |
| 00:14:24 |
- Bekötjük a szemed. |
| 00:14:27 |
- Majd vigyázok ezekre, menj elõre. |
| 00:14:36 |
Mintha felhõkön sétálnék. |
| 00:14:41 |
Az enyém és Kariné. |
| 00:14:51 |
Állj meg és figyelj... |
| 00:14:55 |
Olyan, mint Shakespeare. |
| 00:15:02 |
Kész? |
| 00:15:12 |
Drámánk címe |
| 00:15:16 |
avagy "Az illúziók sírboltja". |
| 00:15:20 |
Kezdjük! |
| 00:15:22 |
Tizenkettõt ütött az óra |
| 00:15:25 |
Itt találkozom a szívem választottjával. |
| 00:15:29 |
Ennél a kriptánál, amely a |
| 00:15:34 |
Valaki mozog ott benn! |
| 00:15:38 |
Elrejtõzöm, meg ne rémítsem. |
| 00:15:44 |
- Ki vagy? |
| 00:15:48 |
Gyermekágyban haltam meg, |
| 00:15:51 |
Férjem, aki gyerekkori |
| 00:15:55 |
- más nõ felé fordult. |
| 00:15:58 |
Hercegnõ, szeretlek! |
| 00:16:01 |
De ki vagy? Nem beszélhetek mindenkivel, |
| 00:16:06 |
Ne félj! |
| 00:16:09 |
Király vagyok a birodalmamban, |
| 00:16:13 |
- Mûvész vagyok! |
| 00:16:16 |
Igen, hercegnõ! |
| 00:16:20 |
Költõ, versek nélkül, |
| 00:16:26 |
- Zenész. |
| 00:16:29 |
Megvetem a kész mûveket, |
| 00:16:34 |
Életem a mûvem, |
| 00:16:38 |
- Szép, de lehetetlen szavak. |
| 00:16:43 |
Hallgass rám, |
| 00:16:47 |
Mikor az óra kettõt üt, |
| 00:16:52 |
- oltsd el a három lobogó |
| 00:16:56 |
Abban a pillanatban örökre becsukódik |
| 00:17:02 |
Csekély áldozatot kérsz. |
| 00:17:14 |
Így befejezheted mûalkotásod, |
| 00:17:19 |
Megnemesítheted életedet, megmutathatod |
| 00:17:27 |
Isten veled, barátom. |
| 00:17:30 |
Ne hagyj cserben. |
| 00:17:36 |
A végsõ beteljesülés pillanata elõtt állok, |
| 00:17:41 |
Feledés leszek. |
| 00:17:44 |
Csak a halál fog szeretni. |
| 00:17:49 |
Megyek, senki sem akadályozhat meg. |
| 00:17:52 |
- Várlak. |
| 00:17:56 |
Feláldozni az életem - miért? |
| 00:17:59 |
Az örökkévalóságért? A tökéletes |
| 00:18:03 |
- Megõrültem? |
| 00:18:07 |
Ki látja áldozatomat? A halál! |
| 00:18:13 |
- Ki mond köszönetet? Az örökkévalóság! |
| 00:18:19 |
Térdem rogyadozik, |
| 00:18:24 |
- Nem tudok belépni az örökkévalóságba, egy... |
| 00:18:32 |
Nos... ilyen az élet. |
| 00:18:36 |
Persze írhatnék verset a hercegnõrõl. |
| 00:18:40 |
Festhetnék képet, |
| 00:18:43 |
- igaz, a befejezést hõsiesebbre |
| 00:18:48 |
Feledéssé leszek. |
| 00:18:52 |
Csak a halál fog szeretni. |
| 00:18:57 |
Nem rossz. |
| 00:19:00 |
A kakasok hajnalt jósolnak! |
| 00:19:06 |
Hazamegyek, alszom a dologra. |
| 00:19:12 |
- Eddig van, nincs tovább. |
| 00:19:18 |
Fantasztikusak voltatok! |
| 00:19:21 |
- Nagyon jó voltál. |
| 00:19:24 |
- De elfelejtettem a szövegemet. |
| 00:19:40 |
Most szedjük le az asztalt, |
| 00:19:43 |
- Majd én! Úgysem tudnék aludni. |
| 00:19:48 |
Jót fog tenni, ha foglalkozom |
| 00:19:52 |
- Tulajdonképpen... |
| 00:19:55 |
Szívesen megcsinálom. |
| 00:19:58 |
- Lefekszel? |
| 00:20:01 |
- Van forróvíz a konyhában. |
| 00:20:06 |
- A vihar elvonult. |
| 00:20:09 |
Nyitva hagytuk az ablakot, |
| 00:20:14 |
- Jó éjt, papa. |
| 00:20:18 |
Jó éjt mindenkinek! |
| 00:20:21 |
- Rendben vagy? |
| 00:20:24 |
- Segítek. |
| 00:21:16 |
Segítenél egy kicsit? |
| 00:21:25 |
Mióta a földben turkálsz, |
| 00:21:29 |
Nem lehet kipucolni. |
| 00:21:32 |
Kedves ujjaid vannak. |
| 00:21:37 |
De a hüvelykujjad akaratos. |
| 00:21:41 |
- Szomorú vagy, Karin? |
| 00:21:45 |
Mire gondolsz? |
| 00:21:48 |
Néha olyan védtelenek vagyunk. |
| 00:21:51 |
Nem is tudom... |
| 00:21:55 |
Mint a gyerek, akit |
| 00:22:00 |
Baglyok repülnek fölötte, |
| 00:22:04 |
Halk surranások, csörtetés, |
| 00:22:09 |
Szimatoló orrok... |
| 00:22:13 |
És farkasok fogai... |
| 00:22:16 |
Ne aggódj, itt vagyunk egymásnak. |
| 00:22:19 |
- Aggódónak látszol, nem is tudom... |
| 00:22:24 |
Azt mondod, nincsenek farkasok, |
| 00:22:30 |
"Az egész puszta képzelõdés." |
| 00:22:33 |
Higgy nekem, Karin. |
| 00:22:38 |
"Kicsi Kajsa"... |
| 00:22:40 |
Mindig azt mondod... "Kicsi Kajsa." |
| 00:22:45 |
Tényleg kicsi vagyok, vagy csak |
| 00:22:49 |
Szerinted megváltoztam? |
| 00:22:56 |
- Elhiszed, hogy igazat mondok? |
| 00:23:02 |
- Elhiszed, hogy szeretlek? |
| 00:23:06 |
- Ez nem elég? |
| 00:23:10 |
- Hagyd, mert megint vérezni kezd! |
| 00:23:20 |
Reggel mosni is kell. |
| 00:23:23 |
Feküdj le, Karin. |
| 00:23:25 |
Papa személyes támadásnak érezte |
| 00:23:29 |
Rettenetesen megsértõdött, |
| 00:23:33 |
Nem csoda, hogy Minus elszomorodott. |
| 00:23:46 |
Leoltsuk a villanyt? |
| 00:23:52 |
- Ne haragudj, hogy elszomorítottalak. |
| 00:23:56 |
- Sajnálom. |
| 00:24:01 |
Drága kislány, édes szívem... |
| 00:24:05 |
Kedvesem, szeretlek. |
| 00:24:09 |
Nem tudsz megbántani. |
| 00:24:12 |
Olyan kedves vagy, én meg |
| 00:24:18 |
Jó éjt. |
| 00:25:57 |
"Jött feléje a lány, |
| 00:26:02 |
- "lángoló vörösen a reszelõ széltõl." |
| 00:26:07 |
Uramisten...! |
| 00:31:39 |
"Találkoztak..." |
| 00:31:43 |
"...a parton." |
| 00:31:56 |
Szia, kis Kajsa. Még fent vagy? |
| 00:32:01 |
- Szia, papa. |
| 00:32:05 |
Nem megy? |
| 00:32:08 |
Finomítom, csiszolom a könyvemet, |
| 00:32:13 |
- Olvass fel belõle. |
| 00:32:18 |
- Miért nem alszol? |
| 00:32:23 |
Felébresztettek, utána már |
| 00:32:29 |
Dehogynem... |
| 00:32:45 |
- Mint kiskoromban. |
| 00:33:10 |
"A parton találkoztak." |
| 00:33:13 |
"Tiszta nap volt." |
| 00:33:16 |
"Az õsz a levegõben lógott." |
| 00:33:20 |
- Papa! |
| 00:33:25 |
- Nem jössze felszedni a hálót? |
| 00:33:58 |
Múlt nyáron még éppen olyan jól |
| 00:34:01 |
- Most olyan hosszú vagyok, hogy elveszítem az egyensúlyt. |
| 00:34:05 |
A szellemiekre gondolsz? |
| 00:34:07 |
- Írsz valamit mostanában? |
| 00:34:10 |
- Elolvashatom? |
| 00:34:12 |
Nem akarlak megsérteni, |
| 00:34:16 |
- Sokat írtál? |
| 00:34:21 |
Úgy ment, mint a karikacsapás. |
| 00:34:25 |
Nem. |
| 00:34:27 |
Hogy tetszett a tegnap esti darab? |
| 00:34:30 |
- Igazán jó volt. |
| 00:36:24 |
"Betegsége reménytelen..." |
| 00:36:28 |
"...idõnként világos szakaszokkal." |
| 00:36:33 |
"Régóta sejtettem, de a bizonyság |
| 00:36:41 |
"Rettegve figyelem kíváncsiságomat." |
| 00:36:47 |
"Valami arra kényszerít, hogy rögzítsem..." |
| 00:36:51 |
"betegsége lefolyását, bomlásának |
| 00:36:58 |
"Hogy kihasználjam õt." |
| 00:37:46 |
Martin! Ébredj! |
| 00:37:49 |
Martin, ideje fürödni! Ébredj már fel! |
| 00:37:53 |
- Hány óra? |
| 00:37:56 |
Uramisten, ilyen sokáig aludtam? |
| 00:38:04 |
- Kis hazug! Csak 5 óra van. |
| 00:38:07 |
Régóta fönt vagyok, és csomó |
| 00:38:12 |
- Gyere ide. |
| 00:38:16 |
- Papa és Minus felszedik a hálót. |
| 00:38:24 |
A sok alvás miatt lettél olyan |
| 00:38:37 |
Egyetlenem, mi a baj? |
| 00:38:42 |
Semmi... |
| 00:38:45 |
- Mi az, Karin? |
| 00:38:49 |
Na, ki vele. |
| 00:38:52 |
Amikor papa az elõbb kiment - |
| 00:38:55 |
- kutatni kezdtem a titkos |
| 00:38:59 |
Nem tudom miért, de nagyon akartam. |
| 00:39:03 |
És? |
| 00:39:06 |
- Megtaláltam a naplóját. |
| 00:39:12 |
- Van benne egy és más... |
| 00:39:16 |
Rólam. |
| 00:39:19 |
- Mit írt? |
| 00:39:24 |
A betegségrõl? |
| 00:39:29 |
- Igaz, hogy reménytelen? |
| 00:39:33 |
Figyelj rám! |
| 00:39:37 |
Figyelj... Nézz rám! |
| 00:39:39 |
Nézz rám... |
| 00:39:42 |
Említettem Davidnek, hogy |
| 00:39:46 |
Talán félreértett. |
| 00:39:49 |
Senki sem állítja, hogy |
| 00:39:54 |
- Becsületszavadra? |
| 00:39:59 |
Most pedig... |
| 00:40:02 |
Volt ott más is... |
| 00:40:04 |
- Mi...? |
| 00:40:07 |
- Kérlek... |
| 00:40:11 |
Kérdezd meg õt! |
| 00:40:16 |
Karin... Kicsi Karin... |
| 00:40:19 |
Martin? |
| 00:40:24 |
Légy türelmes hozzám. |
| 00:40:28 |
Biztos visszatér a kedvem. |
| 00:40:31 |
- Nem gondolod? |
| 00:40:34 |
- Nem nyugtalanít téged? |
| 00:40:39 |
Figyelj... Nagyon fáradt vagyok, de... |
| 00:40:43 |
Azért keljünk fel, és induljunk |
| 00:40:46 |
Nincs hideg. |
| 00:40:58 |
Képzelj el egy olyan feleséget, aki |
| 00:41:04 |
Aki nyugodt, viruló, |
| 00:41:08 |
Nem volna gyönyörû? |
| 00:41:11 |
- Én téged szeretlek. |
| 00:41:15 |
Nem akarok mást! |
| 00:41:25 |
Mindig helyesen cselekszel, a kellõ |
| 00:41:33 |
Csak azért hibázom, mert szeretlek. |
| 00:41:36 |
Aki igazán szeret, nem véthet |
| 00:41:40 |
Akkor te nem szeretsz engem. |
| 00:41:52 |
Szia, Minus! |
| 00:41:55 |
Szia! |
| 00:42:13 |
Aztán figyelj szegény Minusra, |
| 00:42:17 |
- Megígértem, hogy kikérdezem a nyelvtant. |
| 00:42:22 |
Ne felejtsd el a konyakodat, |
| 00:42:26 |
- Szia, drágám. |
| 00:43:10 |
Mi a fenét nevetsz?! |
| 00:43:15 |
Na? |
| 00:43:19 |
Mondj valamit! |
| 00:43:23 |
Tessék, nézd meg, ha szórakoztat! |
| 00:43:26 |
Neked melyik tetszik legjobban? |
| 00:43:29 |
Ne kéresd magad, mint egy vénlány! |
| 00:43:38 |
- Ez tetszik a legjobban? Miért? |
| 00:43:42 |
Szerintem csinos is. |
| 00:43:46 |
- És olyan hosszú a haja... |
| 00:43:52 |
De mit ér ez? |
| 00:44:02 |
Meg akarsz ütni? |
| 00:44:09 |
Az én hibám. Ne haragudj. |
| 00:44:12 |
Nyugodj meg Minus. |
| 00:44:19 |
Buta voltam és kíváncsi. |
| 00:44:23 |
Igazán nem akartam, mégis megtettem. |
| 00:44:32 |
- Kikérdezzelek? |
| 00:44:40 |
- Azt hiszem, minden ember be van zárva? |
| 00:44:43 |
Te a tiédbe, én az enyémbe. |
| 00:44:49 |
- Nem érzem magam bezárva! |
| 00:44:54 |
Constructio ad sensum. |
| 00:44:57 |
Ne less... |
| 00:44:59 |
A mellékmondatban megváltozik |
| 00:45:05 |
Például? |
| 00:45:07 |
Nobilitas rem publicam deseru... |
| 00:45:12 |
...deseruerant. |
| 00:45:15 |
- Olyan meleg van! |
| 00:45:19 |
Nem gyújtunk rá? |
| 00:45:29 |
Borzasztó, ha az ember sokáig hátra, |
| 00:45:35 |
Borzasztó? |
| 00:45:38 |
Pedig csábító. |
| 00:45:41 |
Persze nem mondhatom el papának, |
| 00:45:46 |
Különösen Martin. Õ olyan |
| 00:45:53 |
Nem értenék, csak azt hinnék, |
| 00:45:57 |
- Te is így gondolod? |
| 00:46:02 |
Tudtam. |
| 00:46:09 |
Te erõsebb vagy. |
| 00:46:11 |
Nagyon sokszor szerettem volna |
| 00:46:15 |
Bízhatsz bennem. |
| 00:46:18 |
Nehéz arról hallgatni, amire |
| 00:46:23 |
De azt hiszem, õk nem haragszanak meg, |
| 00:46:26 |
- "Õk"? |
| 00:46:31 |
Elmondom, amit merek, vagy máris befejezzük. |
| 00:46:34 |
- Kíváncsi vagyok. |
| 00:46:44 |
Mutatok valamit. |
| 00:47:30 |
Átmegyek a falon, érted? |
| 00:47:32 |
Korán reggel arra ébredek, |
| 00:47:39 |
Fölkelek, és feljövök ide. |
| 00:47:42 |
Egy napon valaki a tapéta |
| 00:47:49 |
Benéztem a gardróbba, |
| 00:47:55 |
A hang tovább szólongatott - |
| 00:47:59 |
- ezért a falhoz nyomtam magam, |
| 00:48:04 |
- és egyszer csak bent voltam. |
| 00:48:10 |
Azt hiszed, kitaláltam? |
| 00:48:18 |
Egy nagy szobába lépek. |
| 00:48:23 |
Minden fényes és békés. |
| 00:48:27 |
Emberek jönnek-mennek. |
| 00:48:31 |
Néhányan megszólítanak, |
| 00:48:36 |
Nagyon szép, és olyan biztonságos. |
| 00:48:41 |
Az arcokról valamilyen fény |
| 00:48:47 |
Mindenki arra vár, hogy õ eljön - |
| 00:48:50 |
- de senki sem nyugtalan. |
| 00:48:54 |
Azt mondják, ott lehetek, |
| 00:49:00 |
Miért sírsz? |
| 00:49:04 |
Semmi. |
| 00:49:06 |
Semmi az egész. |
| 00:49:12 |
De... néha annyira várakozom. |
| 00:49:19 |
Annyira várom a pillanatot... |
| 00:49:23 |
...mikor kinyílik az ajtó... |
| 00:49:27 |
- ...és miden arc feléje fordul. |
| 00:49:38 |
Senki nem mondott határozottat. |
| 00:49:43 |
De azt hiszem, az úr jelenik |
| 00:49:49 |
Õ látogat meg minket, ebben a szobában, |
| 00:50:05 |
Minus... |
| 00:50:09 |
Nem egyszerû elmondani... |
| 00:50:12 |
- Mit? |
| 00:50:16 |
Õ ott áll és hív engem, |
| 00:50:19 |
Csak játék az egész. |
| 00:50:22 |
- Észrevett valamit? |
| 00:50:26 |
Választanom kell: õ, vagy a többiek. |
| 00:50:29 |
Választottam... |
| 00:50:35 |
- Igaz ez az egész? |
| 00:50:38 |
Nem tudom! Választanom kell, |
| 00:50:43 |
Tudom, hogy beteg voltam, |
| 00:50:47 |
De ez nem álom, ez valóság. |
| 00:50:53 |
Számomra nem valóság, |
| 00:50:58 |
Karin... |
| 00:51:00 |
- Nekem nem valóság. |
| 00:51:09 |
Egy isten jön lefelé a hegyrõl. |
| 00:51:13 |
Keresztül a sötét erdõn... |
| 00:51:17 |
Mindenhol vadállatok vannak. |
| 00:51:25 |
Igenis, ez valóság. |
| 00:51:28 |
Nem álmodom, |
| 00:51:32 |
Egyszer az egyik, |
| 00:51:36 |
Nem tudom megállítani! |
| 00:51:49 |
Ne menjünk fürödni? |
| 00:51:54 |
Akkor egyedül megyek. |
| 00:51:58 |
Álmos vagyok. |
| 00:52:01 |
Alszom egy kicsit. |
| 00:52:04 |
Csukd be az ajtót magad után. |
| 00:52:16 |
Ne csináld! Menj ki! Menj ki! |
| 00:52:34 |
Mi a fenét csináljak? |
| 00:52:49 |
Megtanultad már a latint? |
| 00:52:54 |
Folytassuk. |
| 00:52:57 |
Elõbb teázhatnánk. |
| 00:53:02 |
Minus! |
| 00:53:05 |
- Elmondod papának és Martinnak? |
| 00:53:09 |
Okos válasz, de nem csapsz be. |
| 00:53:15 |
"Beszélnem kell veled Karinról." |
| 00:53:19 |
- Nem mesélnéd el te? |
| 00:53:22 |
- Megígérem. |
| 00:53:26 |
- De csak egy szó, és elárultál. |
| 00:53:44 |
- Talán esni fog. |
| 00:53:47 |
- Történt valami? |
| 00:53:50 |
Hallgatsz, és szinte ellenséges vagy. |
| 00:53:53 |
- Nincs értelme beszélni róla. |
| 00:53:57 |
Karinról van szó. |
| 00:54:00 |
Kutatott a fiókodban, és megtalálta |
| 00:54:05 |
- És bele is olvasott. |
| 00:54:12 |
Mit írtál? |
| 00:54:16 |
Karin mondta, hogy tõled kérdezzem. |
| 00:54:22 |
Azt, hogy a betegsége gyógyíthatatlan. |
| 00:54:26 |
És hogy borzalmas kényszert érzek arra, |
| 00:54:31 |
Nem tagadhatom le. |
| 00:54:37 |
Te örökké magadról beszélsz. |
| 00:54:43 |
Perverz érzéketlenség. |
| 00:54:46 |
"Tanulmányozni a lefolyását." |
| 00:54:52 |
- Nem értheted. |
| 00:54:57 |
De valamit megértek |
| 00:55:01 |
A gyermeked elmebetegsége. |
| 00:55:07 |
- Szeretem õt, Martin. |
| 00:55:10 |
A te ürességedben nincs semmilyen |
| 00:55:15 |
Tudod, hogyan kell valamit kifejezni, |
| 00:55:20 |
Csak egy valamihez nincs közöd, |
| 00:55:26 |
Gyáva vagy és gyenge! |
| 00:55:29 |
De egy dologban zseniális: |
| 00:55:36 |
- Mit akarsz, mit tegyek? |
| 00:55:40 |
Ezzel talán eléred szíved vágyát: |
| 00:55:45 |
Akkor talán nem áldoztad fel |
| 00:55:49 |
Mond csak ki! |
| 00:56:01 |
Van egy isten, akinek a regényeidben |
| 00:56:05 |
De annyit mondhatok: sem a hited, |
| 00:56:11 |
Az egyetlen, ami feltûnik, |
| 00:56:15 |
- Azt hiszed, én nem tudom? |
| 00:56:19 |
- Fogj valami tisztességes dologhoz. |
| 00:56:23 |
Írtál valaha, egész írói |
| 00:56:28 |
- Nem tudom. |
| 00:56:31 |
A féligazságaid olyan rafináltak, |
| 00:56:35 |
- Megpróbáltam. |
| 00:56:38 |
De soha nem sikerül. |
| 00:56:43 |
Tudom. |
| 00:56:47 |
Üres vagy, de fogékony. |
| 00:56:49 |
És most Karin pusztulásával akarod |
| 00:56:54 |
De hogy akarod ebbe belekeverni istent? |
| 00:57:00 |
Hadd kérdezzek valamit... Te mindig |
| 00:57:06 |
Szerencsére nem vagyok komplikált. |
| 00:57:10 |
Az én világom egyzserû. |
| 00:57:14 |
- Akkor miért gondoltál arra, hogy Karin haljon meg? |
| 00:57:20 |
Csak neked lehetnek ilyen gondolataid. |
| 00:57:22 |
Megesküdnél, hogy soha sem gondoltad? |
| 00:57:27 |
Tudod, hogy gyógyíthatatlan. És legjobban te |
| 00:57:34 |
- Akkor sokkal jobb lenne meghalnia. |
| 00:57:37 |
Attól függ, honnan nézzük. |
| 00:57:42 |
Szeretem õt. |
| 00:57:45 |
Tehetetlen vagyok. |
| 00:57:48 |
Nem tehetek mást, csak nézem - |
| 00:57:51 |
- ahogyan szegény, meggyötört |
| 00:57:59 |
Hadd mondjak valamit. |
| 00:58:04 |
Lent Svájcban, elhatároztam, |
| 00:58:08 |
Kibéreltem egy kocsit, |
| 00:58:12 |
Odahajtottam. Késõ délután volt, |
| 00:58:20 |
Üres voltam. |
| 00:58:25 |
Elindultam a szakadék felé, lenyomtam |
| 00:58:30 |
Fékezett a váltó. |
| 00:58:33 |
Az autó csúszott néhány métert, |
| 00:58:39 |
Kimásztam a kocsiból, és remegni kezdtem. |
| 00:58:44 |
Annyira, hogy át kellett mennem az út |
| 00:58:48 |
Leültem, és órákig levegõ után |
| 00:58:54 |
Ezt miért mondtad el? |
| 00:58:57 |
Meg akartam veled értetni, hogy már nincs |
| 00:59:01 |
Az igazság már nem katasztrófa. |
| 00:59:05 |
- Ennek semmi köze Karinhoz. |
| 00:59:10 |
Nem értem. |
| 00:59:12 |
Született valami az ürességbõl, |
| 00:59:20 |
Szeretet... |
| 00:59:23 |
...Karin... és Minus iránt. |
| 00:59:27 |
És irántad. |
| 00:59:32 |
Egyszer talán majd elmondom neked. |
| 00:59:35 |
De ha most, vagyis ha... |
| 00:59:39 |
Szóval ha úgy, mint én... |
| 00:59:46 |
Egyelõre ne beszéljünk róla. |
| 01:00:08 |
Jön az esõ. |
| 01:00:13 |
Dehogy. |
| 01:00:17 |
De igen... |
| 01:00:20 |
Jön az esõ! |
| 01:00:54 |
Karin! |
| 01:02:51 |
Karin, te vagy? |
| 01:03:14 |
Én vagyok, Karin. |
| 01:04:04 |
Nem hallasz, Karin?! |
| 01:04:07 |
- Beteg vagyok. |
| 01:04:10 |
- Segíts rajtam. |
| 01:04:16 |
Segíts rajtam. |
| 01:04:24 |
- Olyan szomjas vagyok. |
| 01:05:26 |
Isten. |
| 01:07:34 |
Hány óra? |
| 01:07:38 |
Azt hiszem, öt. |
| 01:07:42 |
Nagyon beteg voltam, de már |
| 01:07:46 |
- Szegény Minus! |
| 01:07:50 |
- Szeretnék papával egyedül beszélni. |
| 01:07:53 |
Beszélnem kell papával, |
| 01:08:08 |
Beszaladok a tanyára, |
| 01:08:19 |
Kérlek, hozd az orvosi táskám. |
| 01:08:33 |
- Papa... |
| 01:08:35 |
A kórházban akarok maradni. |
| 01:08:42 |
- Mit gondolsz, elkerülhetem? |
| 01:08:47 |
Az ember nem élhet két világban. |
| 01:08:52 |
Nem tudok állandóan egyikbõl |
| 01:09:08 |
Ez nem mehet tovább. |
| 01:09:11 |
Mi? |
| 01:09:13 |
- A gyûlölködés. |
| 01:09:23 |
Nem önszántamból tettem. |
| 01:09:28 |
Egy hang súgta, mit tegyek. |
| 01:09:33 |
Azt súgta, hogy olvasd el a naplómat. |
| 01:09:38 |
Azt is, hogy menj Martinhoz, és mond |
| 01:09:47 |
Sokkal rosszabbat is csináltam. |
| 01:09:54 |
Sokkal rosszabbat. |
| 01:10:01 |
Küzdöttem ellene, |
| 01:10:08 |
Rákényszerítettek. |
| 01:10:13 |
Mikor történt? |
| 01:10:16 |
Most. |
| 01:10:21 |
Szegény Minus! |
| 01:10:27 |
Nem értem! |
| 01:10:31 |
Maradj nyugodtan, Karin. |
| 01:10:38 |
És a szoba, |
| 01:10:45 |
A jóságos fényesarcúak, |
| 01:10:49 |
- és belépjen rajta az Isten. |
| 01:10:54 |
De aztán megszólalnak a hangok... |
| 01:10:57 |
És azt kell tennem, amit mondanak. |
| 01:11:02 |
Nem tudok nekik ellenállni. |
| 01:11:05 |
Ez mind csak a betegség volna? |
| 01:11:09 |
Papa... |
| 01:11:12 |
Borzalmas, ha az ember látja saját |
| 01:11:33 |
Szeretném, ha megbocsátanál. |
| 01:11:37 |
Mindig rossz volt miattad a lelkiismeretem, |
| 01:11:44 |
Ha a sok életre gondolok, amit feláldoztam |
| 01:11:50 |
Amikor anyukád meghalt, |
| 01:11:56 |
Titokban örültem a halálának, |
| 01:12:01 |
És mikor én betegedtem meg, |
| 01:12:04 |
Nem bírtam elviselni, hogy anyád |
| 01:12:08 |
Be akartam fejezni a könyvemet. |
| 01:12:11 |
És jó lesz? |
| 01:12:19 |
Látod, Karin... |
| 01:12:22 |
Az ember bûvös kört húz |
| 01:12:25 |
- és mindent kizár, ami nem |
| 01:12:31 |
Valahányszor az élet áttöri a kört, |
| 01:12:37 |
Akkor az ember új kört rajzol, |
| 01:12:45 |
Szegény kis papám. |
| 01:12:48 |
Szegény kis papa. |
| 01:13:08 |
Menjünk haza. |
| 01:13:11 |
Csomagolnom kell. |
| 01:13:27 |
- Mikor jönnek a mentõk? |
| 01:13:33 |
Átöltözöm és csomagolok. |
| 01:13:42 |
Egyedül is tudok menni. |
| 01:13:51 |
Erõs a fény. |
| 01:14:04 |
Papa, latint kell |
| 01:14:10 |
Ne felejtsük el magunkkal vinni |
| 01:14:13 |
- Te nem utazol vissza? |
| 01:14:18 |
Jobb lesz így. |
| 01:14:23 |
Látod, most nem szedhetünk gombát. |
| 01:14:27 |
- Segítesz csomagolni, Martin? |
| 01:14:33 |
Minus! |
| 01:14:36 |
Minus, szeretnék veled beszélni! |
| 01:14:41 |
Gyere már, Minus! |
| 01:14:59 |
Az ingeid tiszták, de vasalatlanok. |
| 01:15:05 |
- Ebben is mehetek. Van ing a városban. |
| 01:15:21 |
A cipõ. De ezt itt is hagyhatod. |
| 01:15:24 |
Vedd fel ezt, a másikat hagyd itt. |
| 01:15:27 |
Cipészhez kell vinni. |
| 01:15:32 |
Van fejfájás elleni tablettád? |
| 01:15:36 |
- Azt hittem, a táskámba tettem. |
| 01:15:40 |
Akkor elteszem. |
| 01:16:36 |
- Nem láttad Karint? |
| 01:17:15 |
Igen, értem. |
| 01:17:21 |
Értem. |
| 01:17:25 |
Igen... nagyszerû lesz. |
| 01:17:29 |
Igen, értem. |
| 01:17:35 |
Igen, értem. |
| 01:17:38 |
Tudom, már nem tart soká. |
| 01:17:43 |
Jó ezt tudni. |
| 01:17:47 |
De nagy öröm volt nekünk a várakozás. |
| 01:17:52 |
Pszt, Martin! Bármely percben jöhet. |
| 01:17:57 |
Fel kell készülnünk. |
| 01:17:59 |
- A városba kell utaznunk. |
| 01:18:03 |
Tévedsz, Karin. |
| 01:18:08 |
Semmi sem fog itt történni. |
| 01:18:12 |
Karin... Semmilyen Isten |
| 01:18:16 |
Azt mondták, minden pillanatban jöhet, |
| 01:18:21 |
Édes Karin, ez nem igaz! |
| 01:18:24 |
Maradj csendben, vagy menj innen! |
| 01:18:28 |
Menjünk innen. |
| 01:18:30 |
Menj el, hadd legyek a pillanatban |
| 01:19:06 |
Martin, kedvesem... |
| 01:19:09 |
Ne haragudj, hogy ilyen durva voltam. |
| 01:19:13 |
Letérdelnél mellém, |
| 01:19:20 |
Olyan furcsán, és tûnõdõen |
| 01:19:25 |
Tudom, hogy nem hiszel. |
| 01:19:28 |
De a kedvemért megtehetnéd, Martin. |
| 01:19:40 |
Karin... |
| 01:19:42 |
Szerelmem! |
| 01:19:45 |
Szerelmem... Szerelmem! |
| 01:21:06 |
Fogd szorosan. |
| 01:21:27 |
Nyugodj meg, Karin. |
| 01:22:11 |
Megijedtem. |
| 01:22:16 |
Az ajtó kinyílott... |
| 01:22:20 |
...de az isten egy pók volt. |
| 01:22:27 |
Jött felém... |
| 01:22:30 |
...és láttam az arcát. |
| 01:22:34 |
Undorító és gonosz arca volt. |
| 01:22:41 |
Rám mászott, és belém |
| 01:22:44 |
- de én nem engedtem. |
| 01:22:48 |
Mindvégig láttam a szemét. |
| 01:22:52 |
Hideg volt és nyugodt. |
| 01:22:57 |
Amikor nem tudott belém hatolni... |
| 01:23:01 |
...gyorsan felmászott rám... |
| 01:23:06 |
...végig a mellemen, aztán fel |
| 01:23:19 |
Láttam Istent. |
| 01:23:42 |
Várjon a mólón, |
| 01:23:53 |
A mólón várnak. |
| 01:27:07 |
Papa... |
| 01:27:12 |
Félek, papa! |
| 01:27:15 |
Mikor a roncson ültem, és Karint |
| 01:27:20 |
- Érted, amit mondok? |
| 01:27:24 |
Megrepedt a valóság, és én kizuhantam. |
| 01:27:29 |
Mint az álmaimban... |
| 01:27:31 |
Minden megtörténhet. |
| 01:27:34 |
Minden! |
| 01:27:36 |
- Tudom. |
| 01:27:41 |
De tudsz. Csak kell valami, |
| 01:27:45 |
Micsoda - Isten? |
| 01:27:51 |
Bizonyítsd be, hogy létezik! |
| 01:27:55 |
- Nem tudod. |
| 01:27:58 |
Figyeld meg jól, amit most mondok. |
| 01:28:01 |
Jó... nagyon figyelek. |
| 01:28:05 |
Elmondom a véleményemet arról, |
| 01:28:09 |
A szeretet erõsen él az emberi világban. |
| 01:28:13 |
- Ez valami különleges szeretet? |
| 01:28:17 |
A legkisebb és legnagyobb, |
| 01:28:21 |
Mindenfajta szeretet. |
| 01:28:24 |
- Vágyakozás szeretetre? |
| 01:28:28 |
Kételkedés és bizalom. |
| 01:28:31 |
Tehát a szeretet a bizonyíték? |
| 01:28:36 |
Nem tudhatjuk, hogy a szeretet bizonyíték-e |
| 01:28:42 |
Neked Isten és a szeretet azonos? |
| 01:28:47 |
Ezzel csitítom az ürességem, |
| 01:28:53 |
Kérlek, folytasd papa! |
| 01:28:56 |
Az üresség hirtelen |
| 01:28:59 |
- és a reménytelenség életté. |
| 01:29:01 |
Mint a kegyelem, Minus... |
| 01:29:05 |
...kegyelem a halálraítélteknek. |
| 01:29:08 |
Papa... ha igaz, amit mondasz - |
| 01:29:11 |
- akkor Karint az Isten veszi |
| 01:29:17 |
Segít ez rajta? |
| 01:29:22 |
Azt hiszem. |
| 01:29:26 |
Papa? |
| 01:29:28 |
- Nem haragszol, ha futom egyet? |
| 01:29:33 |
Ne maradj sokáig. |
| 01:29:42 |
Papa beszélt velem. |
