Buena Vista Social Club

hu
00:00:02 Ez az egyik híres fotóm.
00:00:05 Az októberi rakétaválság
00:00:09 A Hotel Riviera elõtt.
00:00:10 Az egész Malecón tele volt
00:00:15 Vártuk az USA inváziót.
00:00:18 Ezt 1959-ben vettem fel
00:00:24 Fidel koszorút helyezett el
00:00:28 A fotó címe: David és Góliát.
00:00:31 A kis pasi meg az óriás.
00:00:34 ltt Che Guevara és Fidel
00:00:39 - Ki gyõzött?
00:00:42 Che hagyta nyerni.
00:01:43 Á, a Buena Vista Social Club!
00:02:15 Meg kell kérdezni
00:02:18 hogy hol volt a régi
00:02:25 Hol vannak az öregek?
00:02:39 Fényképezte:
00:02:44 Ez tudni fogja!
00:02:47 A Buena Vista Social Clubot?
00:02:49 Ó, már rég megszüntették.
00:02:52 A Buena Vista... ott volt a...
00:02:56 Majd én megmondom.
00:02:58 - Az egyirányú utca!
00:03:01 - Abban a házban volt...
00:03:04 Már nincs meg a klub!
00:03:08 Csak a helyét keressük...
00:03:13 A 31 -es szám!
00:03:16 Ha arra mennek, megtalálják!
00:03:20 - 31-40 -ig!
00:03:23 Jártam.
00:03:27 Most már lakóház.
00:03:29 Vissza kell fordulni!
00:03:53 Látja a házat?
00:03:55 Amelyiknek a kapujára
00:03:58 Azóta 40 év eltelt!
00:04:03 Emlékszem a fickóra,
00:04:08 A legjobb kubai zenekarok
00:04:14 Tudod, mit eszem,
00:04:18 Fekete "cocoqueta" levest.
00:04:20 Ez csirke consommé.
00:04:23 Fogod a csirkenyakat
00:04:26 Mikor már nem véres,
00:04:31 Talán még megvannak a nyomai...
00:04:37 Aki ezt eszi, nem fáradt
00:04:42 Utálom a másnaposságot!
00:04:59 Rendezte:
00:05:50 Alto Cedróból Marcané felé,
00:06:13 Alto Cedróból Marcané felé,
00:06:33 Havanna, 1998. március
00:06:42 Hozzád húzó szerelmemet
00:06:48 Forr a vérem és ég a szám,
00:07:11 Mikor Juana és Chan Chan
00:07:17 Juana csípõje rezgett,
00:07:39 Hordd el már a száraz gallyat,
00:07:45 Leülnék egy kis idõre
00:08:58 Jó szórakozást!
00:09:17 Joachim fiam és én 1998
00:09:25 Már voltunk itt
00:09:28 két évvel ezelõtt
00:09:34 és nem tudni,
00:09:38 Ez lett az egyik kedvenc,
00:09:42 a legjobb:
00:09:46 Úgy jött be az utcáról, mint
00:09:50 akivel az ember életében
00:09:54 CSAK ZENE
00:09:55 Próbafelvételt csináltunk vele,
00:09:58 Hallgassuk meg.
00:10:02 Alusznak
00:10:05 kiskertemben
00:10:10 a szegfûk és a rózsák,
00:10:15 a fehér liliomtõ.
00:10:22 Én kis kertem, te rejtsd el
00:10:34 hogy a lelkem mély gyászát
00:10:47 Ne tudja meg
00:10:59 az életem
00:11:11 Ha megtudnák
00:11:24 harmatkönnyel
00:11:35 Csak csendben,
00:11:47 a szegfû és a liliomtõ!
00:11:59 Csak halkan,
00:12:10 ennyi tenger szenvedésbe
00:13:07 Csak csendben,
00:13:22 a szegfû és a liliomtõ!
00:13:34 Csak halkan,
00:13:45 ennyi tenger szenvedésbe
00:13:55 ennyi tenger szenvedésbe
00:14:39 Omara Portuondo!
00:15:05 Én, lbrahim Ferrer Planas,
00:15:09 Santiago de Cubában
00:15:15 San Luisban.
00:15:17 Aurelia Ferrer fia vagyok.
00:15:21 Az anyakönyv szerint:
00:15:27 Azért mondom ezt,
00:15:30 mert szeretném, ha tudnátok,
00:15:34 ki vagyok, mi vagyok...
00:15:40 Tizenkét évesen,
00:15:42 elveszítettem anyámat.
00:15:45 Apám meg nem volt.
00:15:48 Árván maradtam,
00:15:50 mint egyetlen gyermek.
00:15:55 Így kerültem ki az életbe.
00:16:02 Én is jártam iskolába,
00:16:06 de akkor abba kellett hagynom
00:16:09 mert az élet, persze,
00:16:16 Nehezebb volt.
00:16:18 Meg kellett keresni
00:16:25 Segítsek?
00:16:46 Szóval csak lazítottunk,
00:16:49 Õ szeret így improvizálni...
00:16:52 Én is folytattam
00:16:55 Mondom:"vedd át ezt a hangnemet!"
00:16:58 És akkor elkezdtem:
00:17:01 szeretlek!
00:17:13 Ry Cooder meghallotta...
00:17:15 Amikor megláttam, hogy õ...
00:17:17 Én ezt a számot csak
00:17:22 Csak úgy!
00:17:27 Két gardéniám neked,
00:17:35 szeretlek,
00:17:38 imádlak,
00:17:40 életem!
00:17:45 Fogadd õket kedvesen,
00:17:52 mint engem!
00:17:57 Két gardéniám neked,
00:18:00 hogy õrizze melegét
00:18:04 ajkaimnak!
00:18:08 Senki vissza nem adja már
00:18:11 rég elhamvadt tüzét,
00:18:14 elfelejtett hevét
00:18:19 Úgyis szeret
00:18:26 mint én szeretlek téged.
00:18:32 És azt mondja:
00:18:38 imádlak!
00:18:42 e ha egy bús délután
00:18:46 meghal szívedben
00:18:53 akkor jusson majd eszedbe,
00:18:57 hogy engem árultál el,
00:19:00 mert egy másikkal
00:19:49 A nevem: Omara Portuondo.
00:19:53 ltt születtem,
00:19:56 A Bone Key negyedben.
00:20:03 Apám baseball játékos volt.
00:20:07 Vagyis híres személy.
00:20:11 Az elsõk között, akik
00:20:15 és az Államokban
00:20:18 Anyám és apám
00:20:21 szerettek pihenni ebéd után
00:20:25 és olyankor énekelgettek
00:20:29 Így szerettem meg
00:20:34 Például: La Bayamesa,
00:20:36 ez volt az a dal, amit
00:20:40 az apám a fõ szólamot,
00:20:43 És ezt a dalt is, amit
00:20:48 lemezen énekelek, a 20 év címû
00:20:54 Számít az, hogy érted égek,
00:21:01 Minek újra felidézni
00:21:05 Én voltam életed álma,
00:21:11 e most a múltad részeként
00:21:18 Hogyha legfõbb kívánságom
00:21:25 szeretnél most úgy, mint akkor,
00:21:32 Könnyeinken át, ha nézzük,
00:21:39 lelkünk egy darabja véle
00:21:47 lelkünk egy darabja véle
00:22:20 Maríának jaj de nagyon
00:22:23 A tengerparton María
00:22:27 Maríának jaj de nagyon
00:22:31 A tengerparton María
00:22:41 A partvidéken.
00:22:45 Siboneyben.
00:22:47 Az apám masiniszta volt,
00:22:51 mozdonyvezetõ a bányában,
00:22:54 a magnéziumbányában.
00:22:57 Így, Siboneyben éltem
00:23:01 amikor meghalt a nagymamám.
00:23:03 Késõbb átköltöztem
00:23:08 e ki sem mozdultam
00:23:11 amíg a nagymamám
00:23:15 Azt mondta a nagymamám:
00:23:17 "Amíg meg nem halok, kis unokám,
00:23:25 Én gyújtottam meg
00:23:31 Azt mondta:
00:23:35 És én rágyújtottam!
00:23:39 Meggyújtottam,
00:23:41 odaadtam a nagymamának
00:23:43 Úgyhogy tulajdonképpen
00:24:08 ldeje dolgozni,
00:24:55 Egy fatörzsbe véste
00:25:03 szeme közben
00:25:12 A vén fa
00:25:20 a lány kezébe
00:25:27 Én vagyok a fa,
00:25:36 te vagy a kislány,
00:25:45 Megõrzöm mégis
00:25:52 de te virágommal,
00:26:40 llyen kiskoromban tanultam.
00:26:54 Milyen szép is a zene!
00:26:58 Nevem:
00:27:02 Santiagóban születtem
00:27:09 Anyám, Jacoba Bustamante
00:27:13 és apám is játszott.
00:27:16 Én mint született vidéki fiú,
00:27:19 zenére ébredtem,
00:27:24 nemcsak a véremben volt,
00:27:27 zenével keltem és feküdtem.
00:27:37 Elkezdtem játszani
00:27:43 A bordélynegyedekben játszottam
00:27:49 "Támogasd a kubai mûvészeket!"
00:27:54 és hazavittem,
00:27:56 hogy segítsem a szüleimet.
00:28:30 Az országúton a falum végén
00:28:44 ki mélyen érzõ guajiro szívvel,
00:28:54 Vár már rám a komphajó,
00:29:00 Vár már rám a komphajó,
00:29:05 Ha a kikötõt elérem,
00:29:10 Üljünk lóra, menjünk a hegyre,
00:29:16 Üljünk lóra, menjünk a hegyre!
00:29:29 Éjjel-nappal robotolok,
00:29:35 És akkor elmondhatom:
00:29:40 Üljünk lóra, menjünk a hegyre...
00:29:43 A kalapozás ideje már lejárt,
00:29:47 de nem lehet elfelejteni.
00:29:57 Én vagyok az utat járó,
00:30:05 mert a vidék Édenkert,
00:30:13 Üljünk lóra,
00:30:23 Járd a hegyet,
00:30:28 szedd le az érett gyümölcsöket!
00:30:53 - Halló! Hogy vagytok?
00:30:56 Már vártalak, elkéstetek!
00:31:00 Azt hittem, megbüntettek
00:31:12 Gyertek be!
00:31:20 Érezzétek otthon magatokat!
00:31:25 Egyszer, Santiagóban, a nagyapám
00:31:34 úgy hívták: "El Cocuye!"
00:31:38 És egyszer meglátogatta,
00:31:45 és az egyik nõ nagyon
00:31:52 És amikor elutazott,
00:31:57 Anyám nagyon hitt ebben a
00:32:03 Én nagyon hiszek
00:32:06 Úgy hívják: a Kéregetõ.
00:32:09 Nagyon hatalmas!
00:32:12 Õ megnyitja az útját
00:32:14 és segít... mondjuk,
00:32:20 A másik Lázár, a püspök,
00:32:24 de ez az enyém igazán:
00:32:27 aki alamizsnát kér.
00:32:30 Virágot szoktam hozni neki,
00:32:33 idõnként gyertyát gyújtok,
00:32:36 mézet öntök neki,
00:32:41 ltt van!
00:32:45 Bizony.
00:32:47 Sok parfümöt is!
00:32:49 lgen, azt!
00:32:53 Sok illatszert!
00:32:56 Mikor elmegyek, meghintem
00:33:09 ltt a kis rumocskája.
00:33:11 Ha én szeretem, meg más is,
00:33:17 Úgyhogy megkapja
00:33:23 Az asszonykám néha
00:33:27 Tudod, mi az?
00:33:28 Olyan habos sütemény.
00:33:34 Ezeket neki ajánljuk.
00:33:37 Õ meg így veszi át a dolgait.
00:33:40 Mi, kubaiak, hálát adunk a...
00:33:45 annak a bizonyosnak odafönt,
00:33:48 hogy ilyenek vagyunk.
00:33:52 Mert ha anyagiasak lennénk,
00:33:59 e szerencsések vagyunk.
00:34:02 Kis nép vagyunk,
00:34:04 de erõsek.
00:34:06 Megtanultunk ellenállni
00:34:09 a jónak is, a rossznak is.
00:34:26 Cienfuegosnak is szól
00:34:38 Ma szívem csupa öröm!
00:34:50 a dal mondja el: köszönöm,
00:35:05 hogy itt a nõ csoda szép,
00:35:10 mint csillagfény ragyog este,
00:35:17 oly táncos-kecsesen lép,
00:35:21 hogy bámulják Kuba-szerte.
00:35:26 Cienfuegos, néked küldöm én
00:35:36 azért szól hozzád énekem,
00:35:48 Látod-e, testvér már szól
00:35:52 Cienfuegosnak a guagnanco!
00:37:01 Ez a vége!
00:37:07 Ahogy Juan de Marcos akarta!
00:37:10 És végül így lett...
00:37:16 Köszönöm. Nagyon szép volt.
00:40:05 Nevem:
00:40:09 Santa Clarában születtem,
00:40:17 Hétévesen kezdtem
00:40:23 Mert a család vett
00:40:27 nagyon jó,
00:40:30 Hangversenyzongora volt,
00:40:35 Mikor megláttam a hangszert,
00:40:42 Rengeteget játszottam
00:40:45 és elkezdtem tanulni és tanulni...
00:40:49 ...mikor úgy tûnt,
00:40:53 a mama fogadott mellém
00:41:00 Cienfuegosból.
00:41:02 És elkezdtem vele...
00:41:07 harmadik, negyedik...
00:41:11 Akkor azt mondta:
00:41:14 "Rubén,
00:41:17 mert elég könnyû kezed van."
00:45:25 Elfelejtettek... Begubóztam.
00:45:28 "Éhen fogok halni?" - Nem!
00:45:33 Utcai árus, mit tudom én!
00:45:35 Mert gyerekeim vannak,
00:45:39 Nem szégyellem kimondani.
00:45:43 Santa Clarából
00:45:47 Havannában én...
00:45:49 ...kicsit bizonytalannak
00:45:56 "Sok a zongorista" - gondoltam.
00:45:59 És elkezdtem új dolgokat tanulni.
00:46:06 Véletlenül a szomszéd házban lakott
00:46:10 egy illetõ, aki késõbb
00:46:16 Nagy együttest alakított.
00:46:18 Meghallgatott,
00:46:21 de mivel vak volt...
00:46:26 de egy baleset folytán
00:46:30 Szóval egy nap azt mondja Arsenio:
00:46:33 "Rubén, akarsz játszani a
00:46:36 Én meg: "Persze!"
00:46:39 A zongoristájuk, aki volt,
00:46:45 így kerültem én a helyére.
00:46:48 Arsenióval játszottam
00:47:13 Azt mondják, Arsenio
00:47:19 mert ha valaki visszabeszélt neki,
00:47:24 Tudod, mit csinált?
00:47:26 Megállt, így,
00:47:28 és ahonnan jött a hang, arra indult,
00:47:32 hogy elkapja a fickót.
00:47:35 e hát vak volt...
00:47:37 Mi meg integettünk egymásnak:
00:47:39 "Maradj csöndben,
00:47:42 Arsenio meg jött, így, így ni!
00:47:52 Nagydarab, erõs és kövér ürge volt,
00:47:57 kimagaslott a többi közül.
00:48:02 Esküszöm, nem dohányzom többé!
00:48:05 Bizisten!
00:48:07 Na jó, egy kicsit.
00:48:12 És inni? Azt sem fogok.
00:48:16 Te nem piáltál még soha?
00:48:23 Még van remény, mert van itt,
00:48:34 ltt van Arsenio Rodríguez.
00:48:50 A banda sokat volt
00:48:57 Ez nemrég halt meg.
00:49:01 Ez a fickó még él.
00:49:06 Pascualitónak hívják.
00:49:10 lgen, meghalt. Spanyolországban.
00:00:09 Ez a fickó, Ernesto Uarte.
00:00:12 Mindig meg kell kérdezni,
00:00:17 Mert hátha ide tudjuk hívni.
00:00:21 A legtöbben meghaltak,
00:00:26 azokat mind
00:00:29 Lehet, hogy itt sétál valahol
00:00:33 sose lehet tudni.
00:00:35 1998 van.
00:00:39 Még megvan lbrahim, 1998-ban.
00:00:49 Nagy mázlink van. Köszönöm!
00:00:52 Az egyetlen,
00:00:56 Az Úr odafönt, meg az úrnõ itt,
00:01:07 Mert néha nem adatik
00:01:14 Amíg vér folyik az ereimben,
00:01:19 Mert az élet ez!
00:01:22 Nõk, virágok,
00:01:27 Egy romantikus éjszakának
00:01:32 És ezt még nem felejtettem el.
00:01:35 90 éves vagyok, öt gyerekem van.
00:01:39 Már ismeritek Salvadort és Basiliót.
00:01:47 de most dolgozom a hatodikon.
00:01:53 Hatot akarok! Eggyel többet!
00:01:56 Ezt...
00:01:59 ...jobb napokra...
00:02:04 ...a legközelebbi alkalomra!
00:02:25 Véletlenül egy délután
00:02:29 kopogtak az ajtómon.
00:02:33 Épp cipõt pucoltam.
00:02:36 Azt mondja: "Mit csinálsz?"
00:02:42 "Én meg téged kereslek!
00:02:46 "Nem akarok többet énekelni" -
00:02:51 "A te hangod kell nekem!"
00:02:53 Erre azt kérdezem:
00:02:58 "Most rögtön!"
00:03:03 "Így nem lehet!" mondom.
00:03:06 Alig hagyta,
00:03:10 hogy lemossam
00:03:14 Eljöttünk az Egrembe,
00:03:19 a stúdióba, találkoztam
00:03:26 Éppen Compay Segundóval volt,
00:03:29 Rubén a zongoránál.
00:03:30 Amikor meglátott,
00:03:33 Ezt a számot népszerûvé
00:03:41 Candela a címe. Faustino Oramas
00:03:46 Táncra perdült a patkány,
00:03:50 ütni a vidám ritmust
00:03:53 Belibbent akkor a cica,
00:03:57 Azt mondta, hogy "jó estét!"
00:04:00 És így tovább...
00:04:03 És Ry ott volt a fülkében,
00:04:10 ...meghallott,
00:04:12 és elhatározta,
00:04:17 Nem probléma, mondom,
00:04:21 Így kezdtem újra.
00:04:25 ...Tûz van, jaj!
00:04:26 Jaj, tûz van, megégek én!
00:04:34 Hívjátok Faustino Oramast
00:04:38 oltsák el õk ezt a pokoli tüzet!
00:04:44 Ha bajban vagy, hívjad a 07-et,
00:04:47 akkor a tûzoltók
00:04:54 Jaj, tûz van!
00:05:51 Nevem: Orlando López "Cachaíto".
00:05:54 Szeretném elmesélni,
00:05:59 Kilenc évesen kezdtem.
00:06:01 Tizenegy voltam,
00:06:05 Coralia López Cachao zenekarába.
00:06:08 Szépapám óta mind
00:06:12 Hegedülni is akartam, de nagyapám
00:06:17 Ez is olyan jellemzõ...
00:06:21 Kicsit féltem a bõgõtõl,
00:06:25 de késõbb megbarátkoztam vele.
00:06:29 A játékstílusom olyan,
00:06:36 ...Mert nagyon szeretem.
00:06:39 Klasszikus zenét is,
00:06:43 Úgy érzem...
00:06:46 ...Nem is tudom...
00:06:48 ...zenélni: egyfajta játék.
00:06:52 Sok emberrel játszottam,
00:06:59 A sok zongorista közül
00:07:05 És most jó párost alkotunk.
00:07:08 A fõ adottságom, hogy jó a fülem.
00:07:16 lsmeretlen dallamot
00:08:57 Amadito Valdés!
00:10:15 Amadito Valdés vagyok,
00:10:19 Apám nevét viselem,
00:10:24 elõször ezen az úton.
00:10:27 Az ütõhangszerek közt
00:10:32 ezért a zenésznek tudatosan
00:10:36 érvényre kell juttatnia,
00:10:42 ebben a fizikailag
00:10:49 Nagyon engedelmes hangszer,
00:10:52 kétségkívül nagyszerû színezetet ad
00:11:25 A nevem: Manuel Mirabel Vázquez.
00:11:30 18 éves korom óta játszom.
00:11:33 47 évvel ezelõtt
00:11:37 Nagy élmény volt ezekkel
00:11:39 Ha nem lett volna
00:11:42 egyszerûen elfeledik
00:11:46 mint lbrahim Ferrer,
00:11:48 Rubén,
00:11:50 Compay Segundo...
00:11:52 Compay, 90 évesen,
00:11:57 amint istenien zongorázik...
00:11:59 Nem csoda, hogy sikeresek voltak
00:13:11 Bárbaro Alberto Torres
00:13:13 A zenei zsargonban:
00:13:22 Tízéves korom óta
00:13:28 Lanton játszom.
00:13:33 A mórok vitték be Hispániába,
00:13:38 Hosszabb lett a nyaka,
00:13:41 nagyobb lett,
00:13:44 A középkori trubadúrok
00:13:48 ahol másodszor is átalakult.
00:13:51 És ez lett a kubai lant,
00:13:54 amin én játszom.
00:14:32 Ki gyújtotta fel
00:14:36 Égve hagyta ágyánál
00:14:41 Hívjátok, hívjátok
00:14:46 Jöjjenek ahányan tudnak,
00:14:50 Ki gyújtotta fel
00:14:55 Égve hagyta ágyánál
00:15:00 Hívjátok, hívjátok
00:15:04 Jöjjenek, ahányan tudnak,
00:15:18 Jöjjön Compay gyorsan,
00:15:24 Hívjátok gyorsan,
00:15:36 No szaladj, szaladj,
00:15:42 mert Tula égve hagyta a gyertyát
00:16:18 Barbaritónak vége!
00:16:22 Megõrült!
00:16:25 Ki segít rajta?
00:18:04 Pio Leyva vagyok,
00:18:06 kubai hegylakó.
00:18:10 Manuel Licea vagyok,
00:18:20 ltt van neked a mentõöv!
00:18:23 A blank!
00:18:27 És... ominó!
00:18:32 Én mondom, nem tudsz megverni,
00:18:40 Lehet, hogy te vagy énekben
00:18:45 - Fölmegyünk?
00:18:49 Puntillita! Pío! Gyertek a stúdióba!
00:18:52 Szûzanyám!
00:18:54 Most menjek a stúdióba!
00:18:57 Jó! Most 3:2!
00:19:00 Késõbb folytatjuk.
00:19:02 - Nézzük, milyen a felvétel.
00:19:07 - Nem tudsz megverni!
00:19:11 Azért ne légy pipa!
00:19:15 Boldog vagyok, hogy benne
00:19:20 a kubai zene
00:19:25 akiket sajnos itt
00:19:30 Olyanok,
00:19:33 a világ három legjobb
00:19:39 mint lbrahim Ferrer,
00:19:45 Õt is több, mint 10 évre
00:19:49 És a többiek: Puntillita, Pío Leyva,
00:19:55 Ennek az albumnak
00:20:01 a kubai zenei életben.
00:20:05 Ott tolongnak már, komámasszony,
00:20:17 Jól van! Értem!
00:21:03 Ramón kománk tanyáján
00:21:10 Ramón kománk tanyáján
00:21:18 Már a malac nyárson forog,
00:21:25 Ünnepelnek nagy vígan:
00:21:33 Ott tolongnak már komámasszony,
00:21:48 A bongódob és a gitár
00:21:55 A bongódob és a gitár
00:22:02 Mulatságban nem fárad el,
00:22:10 Kolumbusz ideje óta
00:22:17 Ott tolongnak már, komámasszony,
00:22:29 Nekem, ütõsnek
00:22:36 Pusztán a zenei
00:22:44 Az udu dob hangja, a "gump-gump",
00:22:48 mindez az utóbbi idõben
00:22:53 Gondoltam:
00:22:57 Így lettem én a vicces
00:23:00 Az sem világos,
00:23:05 ha annyi ütõs zenekar
00:23:09 amiket általában mellõznek.
00:23:11 Ráadásul tudom, hogy Ry olyan
00:23:20 amilyen nem létezett
00:23:24 Puntillita érdekes
00:23:29 hogy szinte mindenki tud
00:23:32 aki egyáltalán nem,
00:23:35 Akiben megvan az a finom érzék,
00:23:41 Ezt nem lehet megtanulni,
00:23:44 nem olyasmi, amire ezek
00:23:47 Ez finom, de ugyanakkor
00:23:55 A csókok özönével,
00:24:01 úgy hittem, szerelmed
00:24:08 És el kellett válnunk,
00:24:16 a válás a halálom lesz.
00:24:22 Meghalt minden vágyam,
00:24:35 azon az utolsó
00:25:39 Hogy kezdõdött?
00:25:44 Nick Gold barátom, a londoni
00:25:47 megkért, hogy menjek ki
00:25:51 és vegyünk fel kubai zenét
00:25:54 és néhány nyugat-afrikai
00:25:57 Remek ötlet, ilyen még nem volt!
00:26:00 Hogyne - mondtam.
00:26:02 A feleségemmel már
00:26:05 a 70-es években bizonyos
00:26:09 egyik barátunktól
00:26:12 a legjobb zenészekkel
00:26:16 Sosem hallottam még ilyet!
00:26:18 Úgyhogy hajóra szálltunk
00:26:22 Sok érdekes dolgot,
00:26:26 de akkor még nem tudtam,
00:26:29 Nem tudtam, hogy vágjak bele
00:26:32 hazajöttünk és azóta is sokat
00:26:36 Amikor megérkeztünk,
00:26:39 és azt mondta:
00:26:42 "Elakadtak Párizsban.
00:26:45 Elhatároztuk, hogy
00:26:48 akiket fel tudunk kutatni.
00:26:52 Juan de Marcos segítségével
00:26:54 hamarosan egy teremnyi
00:26:57 köztük Compay Segundo,
00:27:00 lbrahim Ferrer, Amadito Valdés,
00:27:06 Cachao és Barbarito Torres,
00:27:10 akinek a kazettáról hallott
00:27:16 Évekkel ezelõtt, csak
00:27:20 Nem tudtam, élnek-e még.
00:27:22 Rubén Gonzáleznek 10 évig
00:27:24 Alig szokott játszani.
00:27:28 Ez persze nem volt igaz.
00:27:30 Ez is példa rá, milyen szerencse
00:27:35 Rájönni, hogy közülük sokan
00:27:39 csak elfeledték õket,
00:27:42 kedvesek, nyíltszívûek,
00:27:48 Fantasztikus tapasztalat volt!
00:27:53 egész életemben erre készültem.
00:27:56 Ritka élmény!
00:27:58 Azt mondtam Joaquimnak;
00:28:06 Úton Los Angeles felé
00:28:08 milyen nagy dolog lenne
00:28:13 A velük készült felvétel
00:28:16 hogy mindnyájukat
00:28:19 Csak Amszterdamban
00:28:22 a Curry színházban,
00:28:26 Mindenki tudja, hogy
00:28:30 A kubaiak egyfolytában
00:28:33 a Carnegie Hallba?"
00:28:34 Én már nem is reméltem,
00:28:37 de hála sokak erõfeszítésének
00:28:42 július 1 -jén ott voltunk!
00:29:40 Micsoda este volt!
00:29:43 lmádtuk! Mindenki odavolt!
00:29:47 Ez talán az utolsó Buena
00:30:50 Valahányszor kérdem én,
00:30:56 a válasz mindig csak az:
00:31:55 Láttad, micsoda
00:31:58 - Csoda!
00:32:01 Fantasztikus!
00:32:03 És a sugárutak!
00:32:06 lsteniek!
00:32:09 Csodálatos!
00:32:12 Gyönyörû!
00:32:21 Mi az? Kubát akarod hívni?
00:32:25 Kubát kérem!
00:32:33 Ez a mozgás!
00:32:35 Mozgalmasság mindenütt!
00:32:38 Nézd micsoda pisztolya van!
00:32:44 Kérlek, ne lõj!
00:32:46 Nézd csak ezt itt!
00:32:49 ltt vannak a nagy emberek!
00:32:53 - Fogadjunk, nem tudod...
00:32:56 A Kövér meg a Sovány, emlékszel?
00:32:58 Tényleg! A Kövér meg a Sovány!
00:33:01 És nézd csak!
00:33:03 Az egyik leghíresebb trombitás...
00:33:08 Melyik?
00:33:10 Ki volt a legnagyobb trombitás?
00:33:13 Aki a csillagok alatt
00:33:16 aki a legmagasabb
00:33:23 Ez vak volt, emlékszel?
00:33:26 A nagy zongorista.
00:33:28 - Õ is híres... - Hogy hívják?
00:33:36 ltt minden eladó!
00:33:58 - Ki az ott középen?
00:34:03 Nem, idébb.
00:34:05 Ha emlékeznék az arcára!
00:34:08 Nem emlékszem.
00:34:10 e az egyik legnagyobb
00:34:19 Ez aztán az élet!
00:34:23 - lnnen: maga a szépség!
00:34:28 A repülõm pont erre szállt.
00:34:30 - Épp most száll fel egy gép!
00:34:34 Abba az irányba
00:34:39 Nem szállnak pont fölöttünk.
00:35:19 - A szabadságszobor hol van?
00:35:27 A két torony közelében. Tegnap
00:35:32 - Az a torony, erre.
00:35:37 Ott áll egymagában
00:35:41 Mint az a pici!
00:35:46 lnnen nem látszik,
00:35:51 van ilyen, izé...
00:35:53 koronája van,
00:35:58 Ahhoz látcsõ kéne.
00:36:01 Talán innen kellett volna
00:36:04 - De legalább tudjuk, merre van.
00:37:15 Menjünk a napra!
00:37:17 Napra?
00:37:22 - Rubén, jártál már erre?
00:37:25 - Sok-sok éve.
00:37:30 - A szobortól lenéztünk...
00:37:38 Turistacsoporttal.
00:37:40 A 20-as években?
00:37:43 Akkor 30 körül voltam,
00:40:39 Szeretném, ha tudnád,
00:40:43 hogy elõször vagyok
00:40:47 Mindig szerettem volna
00:40:52 Nem vagyok amerikai,
00:40:55 de azt hiszem,
00:40:57 hamar megtanulok
00:40:59 néhány szót.
00:41:01 Annyit, hogy el ne adjanak.
00:41:05 Rubén, én féltékeny vagyok,
00:41:16 Úgy szeretném elhozni ide
00:41:18 meg a srácaimat,
00:41:21 hogy lássák õk is
00:41:27 Nagyon szép ez!
00:41:31 Ott a Radio City!
00:41:34 Legalább láthatom!
00:41:43 Olyan jó, hogy mindezt láthatom,
00:42:12 Nagyon szép! Én beleszerettem!
00:42:17 Két évvel ezelõtt
00:42:21 Hogy nem énekelek többet,
00:42:26 Sok minden nyomasztott.
00:42:31 Belefáradtam az éneklésbe.
00:42:38 Megégek, megégek, mamám!
00:42:42 Margarita, megégek!
00:42:46 Hogy vége a dalnak, de félek!
00:42:51 A tûzben elégek, elégek!
00:42:53 Ma éjjel még szóljon az ének,
00:42:56 holnap vége lesz már a zenének!
00:42:58 Mikor az asszony lehajlik,
00:43:03 Mikor az asszony lehajlik,
00:43:07 Mikor ezt a férfi nézi,
00:43:12 Tõled csak egy dolgot kérek,
00:43:17 Tõled csak egy dolgot kérek,
00:43:21 Ami itt van térdtõl fölfelé
00:43:26 Bedilizek mindjárt,
00:43:28 Mi lesz, ha ebben a tûzben elégek?
00:43:33 A tûzben elégek, elégek!
00:43:37 Tartson még valameddig
00:43:39 Látod, elégek, elégek, anyám!
00:43:44 Látod-e ég már Havanna!
00:43:49 Látod-e, minden elég!
00:43:53 Ma éjjel minden elég!
00:43:55 Ma éjjel minden lángokban áll!
00:44:00 Jaj, tûz van, tûz van!
00:44:03 Mekkora tûz van!
00:44:05 Micsoda tûz van!
00:44:21 Köszönöm!
00:44:23 Köszönök mindent!
00:44:42 És ennek is köszönöm,
00:44:48 Ez van velem 58 év óta.
00:44:52 Azóta, mióta anyám meghalt.
00:45:19 Alto Cedróból Marcané felé,
00:45:28 EZ A FORRADALOM ÖRÖK.
00:45:31 Alto Cedróból Marcané felé,
00:45:42 Hozzád húzó szerelmemet
00:45:48 Forr a vérem és ég a szám,
00:46:12 HlSzÜNK AZ ÁLMOKBAN